Ugrás a tartalomhoz

Sziklai benge

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rhamnus saxatilis szócikkből átirányítva)
Sziklai benge
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermae)
Osztály: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Bengefélék (Rhamnaceae)
Nemzetség: Benge (Rhamnus)
Tudományos név
Rhamnus saxatilis
Jacq.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sziklai benge témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklai benge témájú médiaállományokat és Sziklai benge témájú kategóriát.

A sziklai benge vagy kövi benge (Rhamnus saxatilis) a bengefélék családjába tartozó alacsony cserje.

Megjelenése

[szerkesztés]

A sziklai benge alacsony, 0,2-1,2 méter (maximum 1,5 m) magas cserje. Habitusában hasonlít a varjútövishez. Sűrűn elágazó, hajtásai sárgás- vagy világosbarnák, vékonyak. Rügyei kicsik, világosbarna színűek. Az oldalhajtások végén tövis található. Levelei kicsik, 1–3 cm hosszúak, bőrszerűek, felül sötét-, alul pedig fehéreszöldek. Alakjuk elliptikus lándzsás vagy tojásdad-lándzsás, felületük szőrtelen, elhelyezkedésük keresztben átellenes. A levél széle finoman fűrészes. Ősszel sárgászöldre színeződik.

Május végén, június elején virágzik. A virágok bogernyőben nyílnak a levelek hónaljában. A virágok kicsik, sárgák, négyszirmúak.

Termése gömbölyű, 5–7 mm átmérőjű, fényesfekete bengetermés. Benne 2-3 tojásdad, 3–4 mm-es mag található. Július-augusztusban érik be, télen lehullik.

Alfajai:

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Közép- és Dél-Európában elterjedt. Az Alpokban 1280 méteres magasságig is megtalálható. Elterjedésének déli határa Olaszország középső és Spanyolország északi része. Délkeleten a Balkánig (Románia, Bulgária, Görögország), északon Dél-Németországig hatol. Magyarországon a Soproni-hegységben és a Balfi-dombvidéken él.

A meleg, napos, sziklás domb- és hegyoldalakat kedveli. Mészkedvelő. Száraz tölgyesekben, erdőszéleken is megtalálható.

Éretlen bogyójából régen sárgászöld festékanyagot nyertek ezért festő bengének is nevezik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]