Rajnai forint
| Rajnai forint (Rheinischer Gulden lat.: florenus Rheni) | |
 | |
| Aranyforint Nassaui János mainzi érsek pénzverdéjéből, 1400 körül. | |
| Ország | Trieri Választófejedelemség Kölni Választófejedelemség Mainzi Választófejedelemség Pfalzi Választófejedelemség |
| Használat kezdete | 1386 |
| Bevonás ideje | 17. század |
| Infláció | |
A rajnai forint eredetileg azon Rajna menti választófejedelmek által veretett aranypénz volt, akik IV. Károly aranybullájában pénzverési jogot kaptak. Közép-Európában a 16–19. században használták a 60 krajcárt érő német (osztrák) ezüstforint megnevezésére.
Elnevezés
[szerkesztés]Magyar nyelvű szövegben 1544-ben említik először.[1] Névváltozatai: rajnai forint,[2] rénes forint,[1][2] rényes forint,[1] rénus forint,[3] rhenes forint,[4] rénusi forint, rhénusi forint,[2] rhénes forint, illetve német forint. Ezek a latin florenus Rhenensis[1] vagy florenus Rheni[5] (rövidítve Fl. R. vagy Fl. Rh.) elnevezésből származnak, a Rajna neve latinul Rhenus, a Rajna-vidéké Rhenensis. A német elnevezés Rheinischer Gulden[1][5] (rövidítve Rfl.) vagy összevonva Rheinischgulden.
Története
[szerkesztés]A rajnai forint 1386-ban jelent meg. Nevét onnan kapta, hogy a négy Rajna menti székhelyű választófejedelemség (Köln, Mainz, Trier és Pfalz) megegyező formában verette, 958 ‰ tisztaságú aranyból. A 14–15. században nagy mennyiségben vert érmék hamar kedveltté váltak, az újkorig a legfontosabb német kereskedelmi érme. Az aranyhiány miatt minősége romlani kezdett. Az augsburgi birodalmi pénzrendeletek a vele egyenértékű ezüstpénzt tették meg fizetőeszköznek, értékét 60 krajcárban határozták meg. Aranypénzként fokozatosan visszaszorították a dukátok, de oklevelekben még a 17. században is említik.
Közép-Európában, így Magyarországon is osztrák hatásra terjedt el, s a német, illetve osztrák veretű ezüstforintokat nevezték így, melyek 60 krajcárral voltak egyenlőek. Utoljára a konvenciós forintra használták az elnevezést (például az 1806-os konvenciós bankjegyeken a lengyel nyelvű értékjelzésben a Ryński szót használták); ezt 1857-ben az osztrák értékű forint váltotta fel, ami már tízes alapú (decimális) pénzrendszer volt. (1 o. é. forint = 100 krajcár.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Lexicon Vocabulorum Hungaricorum – RÉNËS
- ↑ a b c A Pallas nagy lexikona – Rénes forint
- ↑ sulinet.hu – A községek fejlődése a XVIII. században
- ↑ Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Archiválva 2010. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – A megerősödés évszázada
- ↑ a b Hamburg im Spätmittelalter Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – Rheinischer Gulden
Külső hivatkozás
[szerkesztés]BAYERISCHES MÜNZKONTOR[halott link] – Rheinischer Gulden – Eine Goldmünze der Rheinischen Kurfürsten. (Rajnai forint – a rajnai választófejedelmek aranypénze.)