Bad Reichenhall
Bad Reichenhall | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Felső-Bajorország | ||
Járás | Berchtesgadener Land | ||
Polgármester | Dr. Herbert Lackner (CSU) | ||
Irányítószám | 83435 | ||
Körzethívószám | 08651 | ||
Rendszám | BGL (1980-ig: REI) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 893 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 438 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 473 m | ||
Terület | 39,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 29″, k. h. 12° 52′ 37″47.724722°N 12.876944°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 29″, k. h. 12° 52′ 37″47.724722°N 12.876944°E | |||
Elhelyezkedése Berchtesgadener Land térképén | |||
Bad Reichenhall weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Reichenhall témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bad Reichenhall egy Bajorországban található fürdőváros, (1890 előtti neve Reichenhall). Lakosainak száma 18 893 fő (2022. december 31.).[1]
Fekvése
[szerkesztés]Bad Reichenhall a berchtesgadeni Alpok északi részén, a Saalach völgyében fekszik 470 méter magasan.
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 3312 | 13 351 | 17 392 | 16 342 | 17 101 | 17 137 | 17 443 | 17 951 | 18 278 | 18 893 |
1875 | 1950 | 1970 | 1987 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Története
[szerkesztés]Neve sokat elmond történetéből: ,,Bad’’, mivel 1846 óta fürdőváros; a ,,Reich’’ a Német-római Birodalomhoz való tartozását jelzi; a ,,Hall’’ a legtávolabbi múltra utal. Ez a kelta szó sót jelent, hiszen a környéken található sóbányákért a bajor hercegek és a salzburgi érsekek megtámadták egymást. 1158-ban Oroszlán Henrik városi rangra emelte. 1504 óta tartozik Bajorországhoz.
Látnivalói
[szerkesztés]- Kurpark
Gyógyüdülő, amelyet légzési és mozgásszervi betegségekben szenvedőknek ajánlanak.
- Városháza (Rathaus)
Egyik szárnyában rendezték be a Helytörténeti gyűjteményt (Heimatmuseum). Itt látható néhány szép fa- és kőszobrászati emlék.
- Régi sóbánya és sófőzde (Alte Saline)
Erasmus Grasser, a középkor egyik nagy szobrásza készítette el a Grabenbach patak szabályozásának terveit. 1524-32 között építették a föld alatti medret. Ezen csónakkal lehet végighaladni. Díszes keretbe foglalták a források feltörésének helyszínét. A márványkút Grasser tervei alapján épült 1507-09 között. A sófőzdébe a 26%-os sótartalmú vizet a múlt században vezették be a környékről. 1809-ben épült a 80 km hosszú, fából ácsolt vezeték. Ez a szalinát Traunsteinnel és Rosenheimmel kötötte össze. 1817-ben pedig elkészült a 17 km hosszú berchtesgadeni vezeték Georg von Reichenbach tervei alapján
- Schloss Gruttenstein
Ez egy 12. századi bajor fejedelmi vár maradványa.
- óvárosi plébániatemplom (Pfarrkirche St. Nikolaus)
A templom a 12. században épült különálló harangtoronnyal. A 16.- és a 19. században átalakították homlokzatát és belső berendezését. A kitűnő osztrák festőtől, Mortiz von Schwind-től származnak a szentély freskói és a Golgota állomásait megörökítő festmények.
Nevezetes személyek
[szerkesztés]Itt halt meg 1888-ban Ludwig Moralt festő, az esztergomi bazilika freskójának alkotója
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)