Ugrás a tartalomhoz

Francé Rezső

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Raoul Francé szócikkből átirányítva)
Francé Rezső
Született

Bécs[8]
Elhunyt1943. október 3. (69 évesen)[1][2]
Budapest[9]
Állampolgárságaosztrák
HázastársaAnnie Francé-Harrar[10]
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Francé Rezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarosan Francé Rezső,[12] de teljes nevén gyakran Raoul Heinrich Francé, Raoul H. Francé (Bécs, 1874. május 20. – Budapest, 1943. október 3.) osztrák-magyar biológus, botanikus, valamint természet- és kultúrfilozófus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Francé”.

Életrajza

[szerkesztés]

Rudolf Heinrich Franze néven [13] 1874-ben született Bécsben. Miután tisztviselő édesapját a magyar fővárosba helyezték,[12] tíz éves kora után ő is itt nőtt fel,[14] majd 16 évesen a Királyi Magyar Természettudományi Társulat legfiatalabb tagja lett.

A budapesti műegyetemen tanult, Entz Géza mellett dolgozott, majd Klein Gyula tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről.

1898-ban lett a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, ahol növénykórtani kérdésekkel foglalkozott. Itt publikálta első természetfilozófiai munkáját.

1902-ben meghívták Münchenbe. Itt 1906-ban megalapította a Német Mikrobiológiai Társaságot, melynek igazgatója lett. Általános biológiai problémákkal, a talaj élővilágával és planktonkutatásokkal foglalkozott. Nevéhez fűződik az edafon (wd) fogalom megalkotása.[15]

Világhírűvé nevét népszerű könyvei tették, 8 kötetes Leben der Pflanzen című műve (szerzőtársakkal) a Brehm botanikai párhuzama. Jóllehet idealista és vitalista volt, s ezzel szemben állt a haladó materialista természetszemlélettel, színes stílusával sokakban felkeltette a természet szeretetét és kutatásának vágyát. A neolamarkizmus (wd) híve volt.[15]

Magánélete

[szerkesztés]

1916-ban találkozott későbbi feleségével, a német születésű biológussal, aki az asszisztense lett. Miután a nő elvált első férjétől, 1923-ban házasodtak össze és a felesége az Annie Francé-Harrar nevet vette fel. Ezután 1924-ben a házaspár átmenetileg Salzburgban telepedett le.

Főbb művei

[szerkesztés]

Több mint hatvan könyvet írt [16] és számtalan cikket. Magyarul is számos könyve jelent meg.

  • A Craspedomonadinák szervezete (Budapest, 1897)
  • Das Sinnesleben der Pflanzen (magyarul: A növények érzéki és szerelmi élete, Budapest, 1913)
  • A növények érzéki és szerelmi élete / A darwinizmus mai állása; ford. Pogány József, Kovács Sándor; Athenaeum, Bp., 1913 (Természettudományi könyvtár)
  • Das Leben der Pflanzen (München, több kiadásban)
  • Edaphon (München, 1922)
  • A növények élete; ford. Lambrecht Kálmán; Dante, Bp., 1925 (Műveltség)
  • A föld élete; ford. Vadász Elemér; Pantheon, Bp., 1925 (A Pantheon ismerettára)
  • Az élet könyve; ford. Lambrecht Kálmán; Dante, Bp., 1926 (Műveltség)
  • Összehasonlító biológia; ford. Lambrecht Kálmán; Athenaeum, Bp., 1926
  • Élet a termőföldben / Kerti séták; ford. Gothard Sándor, Lambrecht Kálmán; Athenaeum, Bp., 1927
  • Der Weg zu mir (Önéletrajz, München, 1927)
  • Ítél az élet; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1929 (Az írás mesterei)
  • Az ember és a mindenség; ford. Lambrecht Kálmán; Dante, Bp., 1929 (Műveltség)
  • Élet a nagy tengermélységekben (Budapest, 1930)
  • A lét forrása; ford. Lambrecht Kálmán; Dante, Bp., 1930 (Műveltség)
  • Az állatok csodálatos világa (Budapest, 1940)
  • Földünk kincsei; Franklin, Bp., 1941 (A Búvár könyvei)
  • Az élet titka; Béta, Bp., 1942 (Az emberi alkotás regényei)
  • A növények élete; ford. Lambrecht Kálmán, átdolg. Feliczián Vilmos; bőv., átdolg. kiad.; Dante, Bp., 1942
  • Az állatok a történelemben (Budapest, 1943)
  • Raoul Francé–Annie Francé-Harrar: A kék tenger csodái; ford. Őrley István; Franklin, Bp., 1943

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ CONOR.SI. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Autoritats UB
  5. ↑ NUKAT
  6. ↑ CONOR.SR
  7. ↑ MAK (lengyel nyelven)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. ↑ Martin Schmid: Biografien bedeutender österreichischer Wissenschafterinnen. »Die Neugier treibt mich, Fragen zu stellen« (német nyelven). Böhlau Verlag, 2018. március 25.
  11. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  12. ↑ a b FRANCÉ REZSŐ. tudosnaptar.kfki.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)
  13. ↑ René von Romain Roth, Raoul H. Francé And The Doctrine Of Life
  14. ↑ Biographie, Deutsche: Francé, Raoul - Deutsche Biographie (német nyelven). www.deutsche-biographie.de. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)
  15. ↑ a b gazda, Bálint: Francé, az ismeretterjesztő tudós (hu-HU nyelven). balintgazda.hu, 2009. augusztus 21. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)
  16. ↑ Pressestelle: Raoul Heinrich Francé: The man who patented nature - Bergische Universität Wuppertal (angol nyelven). www.uni-wuppertal.de. [2023. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Francé_Rezső&oldid=27395731”