Rajk Szakkollégium
| Rajk Szakkollégium | |
| Alapítva | 1970 |
| Névadó | Rajk László |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Típus | szakkollégium |
| Igazgató | Barta Márton, Főző Zsolt, Simonovits Gábor |
| Tagság | 90 |
| Elérhetőség | |
| Cím | Horánszky utca 6. |
| Elhelyezkedése | |
 Rajk Szakkollégium
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″47.492415°N 19.067893°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″47.492415°N 19.067893°E | |
 | |
| A Rajk Szakkollégium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rajk Szakkollégium témájú médiaállományokat. | |
A Rajk Szakkollégium 1970-ben alakult a Budapesti Corvinus Egyetem (akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) diákjaiból, Chikán Attila szervezésével. A kollégium az egyetemi tanulmányokon felüli oktatást nyújt a közgazdaságtan és egyéb társadalomtudományok területén.
Rajk Lászlóról
[szerkesztés]Az első időszakban az intézmény neve Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma volt, de a kollégisták később úgy döntöttek, hogy a kollégium felveszi Rajk László kommunista politikus nevét.[1]
Rajk László egész életében elkötelezett kommunista volt. Kora gyermekkora óta szimpatizált a kommunista mozgalommal, 1930-ban csatlakozott az akkor még illegális mozgalmukhoz. Letartóztatták többször és kizárták az egyetemről nézetei miatt. A német megszállás ideje alatt a magyar ellenállás fő szervezője volt, de elfogták és Németországba hurcolták. Több évet raboskodott és halálra lett ítélve, de bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár közbenjárására 1945. május 13-án szabadon engedték.
Hazatért Magyarországra és a Magyar Kommunista Pártban tevékenykedett. 1946. március 20-ától belügyminiszter volt. Ezen pozícióban eltöltött rövid idejű tevékenysége három jelentős, hírhedt dologgal jellemezhető: az addig a rendőrség részeként működő politikai rendőrséget (PRO) önálló szervezetté alakította (ÁVO, később ÁVH), „honosította” a szovjet mintájú koncepciós perek gyakorlatát, aktívan részt vállalt a kékcédulás választás megszervezésében, melyen a kommunisták csalással szerezték meg az első helyet.
1948. augusztus 5-én váltották le a Belügyminisztérium éléről, és lett külügyminiszter 1949. május 20-áig. A kommunisták közt élvezett népszerűsége miatt Rákosi Mátyás elfogatta, megkínoztatta, majd egy koncepciós per keretében halálra ítélték azzal a váddal, hogy az imperialistáknak kémkedik és együttműködik a Horthy-korszak titkosrendőrségével. 1949. október 15-én kivégezték.
Rehabilitálása után újratemették 1956. október 6-án, melyen több mint 100 ezer fős tömeg vett részt, és az esemény demonstrációba torkollott. Ez az esemény egyesek szerint az 1956. október 23-án kezdődő forradalom előfutárának tekinthető.
A szakkollégiumot rendszeresen komoly kritikák érik amiatt, hogy több mint harminc évvel a rendszerváltás után is a hírhedt kommunista belügyminiszternek, a Rákosi-diktatúra egyik kiépítőjének, az ÁVO létrehozójának, Rajk Lászlónak a nevét viseli. 2020 februárjában, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján a kollégium épülete előtt sajtótájékoztatót tartott a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, Hetzmann Róbert, aki közölte, hogy egyesülete levélben kérte a kollégiumot fenntartó egyetemet: váljanak meg Rajk szellemi örökségétől. Hetzmann kiemelte, hogy 2012 óta Magyarországon törvény mondja ki: nem viselhetik közterületeket és közintézmények olyan személynek a nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Márpedig Rajk László ilyen személy volt, és ezen az sem változtat, hogy saját elvtársai végeztették ki.[2] A tiltakozók A tanú című filmből ismert Pelikán elvtárs képét ragasztották a Rajk Szakkollégium névtáblájára a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján – emlékeztetőül, hogy Rajk belügyminiszteresége idején fénykorát élték a koncepciós perek, amiről a kultikus film is szól.[3][4]
A kollégium működése
[szerkesztés]Politikailag aktív szerepet vállalt a kommunista diktatúra ideje alatt. Az 1980-as években több politikai fórumot szervezett, mint például a Szarvasi találkozót, mely az ellenzéki politizálás egyik legjelentősebb fóruma volt. A kollégium támogatta az 1980-as évek politikai szerveződéseit, egyes akkori tagjai segítettek a Fidesz megalakulásában.
A kollégium segítette további szakkollégiumok létrejöttét is mind Magyarországon és a határon túl, mint például a Bibó István Szakkollégium esetében Budapesten vagy a Mikó Imre Szakkollégiumot Kolozsváron.
Több belső intézmény felel a kollégium működésének egyes területeiért. A legfőbb döntéshozó szerv a Kollégiumi Gyűlés, ahol minden tag szavazhat és szemeszterenként háromszor vagy négyszer ül össze. Általános döntéshozásért az évente megválasztott Diákbizottság felel, melynek tagjai az igazgató, a nevelőtanár, a diákbizottsági titkár és hat diákbizottsági tag. A Szakmai Munka Tanácsa felel a kurzusok szervezéséért, felügyeletéért és minden egyéb szakmai tevékenység igazgatásáért.
A kollégium több forrásból fedezi kiadásait. Az egyetemi fejkvótán túl, pályázatok útján, eseti állami és vállalati támogatásokban részesül. A kollégium rendszeresen készít tanulmányokat vállalati megrendelésekre, ebből további forrásokhoz jut. Ezen felül a Kollégiumi Gyűlés meghatároz egy tagdíjat a kollégisták számára. Továbbá az alumni szervezet támogatásai is jelentős hányadot képviselnek a kollégium finanszírozásában.
A kollégiumi szakmai tevékenység
[szerkesztés]A kollégium különböző egyetemek oktatóit kéri fel kurzusok vezetésére, melyeken főleg a közgazdaságtan és egyéb társadalomtudományok területeivel foglalkoznak alapozó és haladó szinten egyaránt. Ezen kurzusok végén a résztvevőknek számot kell adniuk a tudásukról, melyet a kurzusvezető, egy kiválasztott opponens és a Szakmai Munka Tanácsa bírál el szakmai és formai követelmények mentén. A tagok kutatási tevékenységet is folytathatnak egyénileg vagy csoportosan, melyet a Szakmai Munka Tanácsa támogat. A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel feltétele a szakkollégiumi plakett megszerzésének.
A fő szakmai tevékenységen túl, heti rendszerességgel nyílt előadások és fórumbeszélgetések szerveződnek a kollégiumban tudományos, társadalmi és politikai témakörökben, gyakran Magyarország aktuális kérdéseire reagálva.
A Rajk Szakkollégium ezen felül konferenciák megszervezésében is részt vesz éves gyakorisággal, melyek közül a legjelentősebb a KEK (Közép Európai Konferencia). A KEK a térséget aktuálisan érintő problémákat tárgyalja nemzetközi diákok részvételével.
Neumann János-díjról
[szerkesztés]A Rajk Szakkollégium 1994-ben Neumann Jánosról elnevezett új szakmai kitüntetést alapított. A Neumann János-díjat a szakkollégium 1995 óta olyan tudósoknak adományozza, akik kiemelkedő hozzájárulást tettek az egzakt társadalomtudományokhoz, és ezen keresztül jelentős hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására.
A díjat évente legfeljebb egyszer a Kollégiumi Gyűlés ítéli oda egy választott szakmai testület jelölése alapján. Ezt követően a szakkollégium vendégül látja a díj kitüntetettjét, aki a neki megfelelő időpontban egy előadást vagy előadássorozatot (Neumann Lecture-t) tart. Ennek alkalmából a meghívott tudósnak egy Neumann János munkásságát szimbolizáló emlékplakettet ad át a kollégium.
Herbert Simon-díjról
[szerkesztés]- "A Herbert Simon-díjat 2004-ben alapította a Rajk László Szakkollégium. A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására. A díj névadója, Herbert Simon igazi polihisztor volt – szerzőtársa, Cyert szerint „olyan emberi világunkban, aki a legközelebb került az arisztotelészi vagy a reneszánsz ember ideáljához” (The New York Times, 1978. november 17., 8.). A szervezeten belüli döntési folyamatokat kutató munkáját 1978-ban Nobel-díjjal ismerték el. Kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a problémamegoldás pszichológiájában és az emberi kreatív folyamatok számítógépes szimulációja terén. A korlátozott racionalitás elméletének kidolgozásával kétségbe vonta korának egyik legalapvetőbb közgazdasági alapfeltevését, a racionális gazdasági ember létezését. 1988-as magyarországi látogatása során a Rajk László Szakkollégiumban is üdvözölhettük. A kollégium több mint egy évtizede jutalmazza az egzakt társadalomtudományok terén alkotó kiemelkedő tudósokat az 1994-es alapítású Neumann János-díjjal, azonban emellett az utóbbi években a kollégiumon belül is megnőtt az üzleti tudományok, a „business” irányvonal iránt érdeklődők száma, így felmerült egy új díj megalapításának ötlete, melyet aztán többévnyi érlelődés után 2004-ben fogadott el a Kollégiumi Gyűlés. A Herbert Simon-díj nem titkolt célja, hogy mind szellemiségében, mint presztízsében a Neumann János-díj méltó párja legyen. Világhírű tudósok fogadása mindig nagy esemény a kollégiumban. A Herbert Simon-díjhoz hozzátartozik, hogy a díjazott előadást és mesterkurzust tart a kollégiumban, emellett a kollégisták egy gyűjteményt készítenek és fordítanak le magyarra az adott professzor műveiből. "
- Részlet James G. March: Szervezeti tanulás és döntéshozatal c. könyv előszavából (írta: Nagy András), 2005. Alinea Kiadó-Rajk László Szakkollégium
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Budapesti Corvinus Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- EVK Szakkollégium
- Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága
- Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma
- Heller Farkas Szakkollégium
- Mathias Corvinus Collegium
- Széchenyi István Szakkollégium
- Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium
- Társadalomelméleti Kollégium
- Bibó István Szakkollégium
- Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium
- Herbert Simon-díj
- Neumann János-díj
További információk
[szerkesztés]- 20 éves a Rajk László Szakkollégium; szerk. Sass Magdolna; MKKE Rajk László Szakkollégium, Bp., 1990
- 25 éves a Rajk László Szakkollégium. Jubileumi kiadvány; szerk. Horváth Ágnes; BKTE, Bp., 1995
- Látószögek. Interjúkötet a Rajk László Szakkollégium megalakulásának 25. évfordulója alkalmából; szerk. Bíró Gergely et al.; Aula, Bp., 1996
- Transz. Rajk László Szakkollégium, 1995–2000; szerk. Bálint Eszter et al.; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2000
- Re: 35. Harmincöt éves a Rajk László Szakkollégium, 2000–2004; szerk. Jánka Adrienn, Szolnoki Pálma; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2005
- Ki kicsoda? A Rajk László Szakkollégium VOSZKosainak névsora; szerk. Kiss Zsófia, Nagy Eszter; Rajk László Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2006
- Green label. Negyven éves a Rajk László Szakkollégium, 2005–2010; szerk. Kovács Máté; Rajk László Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2010
- Lebegő tetők. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 1990–2000; szerk. Édes Balázs; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010
- Új ablakon kitekintve. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 2000–2010; szerk. Baranyi László, Drabant Béla; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010
- Repedező falak között. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 1970–1990; szerk. Kézdi Gábor; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rólunk (hu-HU nyelven). Rajk Szakkollégium. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ Rajk-kollégium (magyar nyelven). magyarnemzet.hu, 2020. február 26.
- ↑ Megzavarták sajtótájékoztatónkat a Rajk László Szakkollégium diákjai (videó) (magyar nyelven). patriotak.hu, 2020. február 25.
- ↑ Pelikán elvtárssal üzentek a Rajk László Szakkollégiumnak a patrióták – videó (magyar nyelven). magyarnemzet.hu, 2020. február 25.
