Rádzsasztán
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Rádzsasztán | |
Közigazgatás | |
Ország | India |
Főváros | Dzsaipur |
Legnagyobb város | Dzsaipur |
Rövidítés | IN-RJ |
Hivatalos nyelv | hindi, rádzsasztáni |
Alapítás | 1956. november 11. |
Kerületek | 32 |
Terület | 342 239 km², 1. a listán |
Törvényhozás | |
Típusa | Egykamarás parlament |
törvényhozás létszáma | 200 |
Kormányzó | Kalraj Mishra |
Főminiszter | Ashok Gehlot |
Népesség | |
Teljes népesség | 68 548 437 fő (2011)[1] |
Rangsorban | 8. |
Népsűrűség | 165 fő/km² |
Rádzsasztán weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rádzsasztán témájú médiaállományokat. |
Rádzsasztán (hindi nyelven राजस्थान Rádzsaszthán, angolul Rajasthan) a legnagyobb területű indiai állam az ország ÉNy-i részén; csak kicsit kisebb, mint Németország.
Újraalakulása 1949. március 30-án történt, amikor a korábbi rádzsput hercegi államok (ismeretes még Rājputāna, csakúgy mint Rājwār néven) beolvadtak az indiai államba.
Története
[szerkesztés]Rádzsasztán kezdetben egymással rivalizáló harcos rádzsput klánokból állt, akik a Naptól, a Holdtól és a tűztől származtatták magukat. A későbbi Indiának ezt a részét több mint 1000 éven át uralták. Bár kényszerházasságokkal és átmeneti szövetségekkel többé-kevésbé békében éltek, a büszkeség és függetlenség mindig elsődleges szempontjuk volt; idejük és energiájuk nagy részét egymás közötti civódással töltötték. Ez ahhoz vezetett, hogy nem tudtak összefogni a Mogul Birodalommal szemben, amely leigázta őket.
Ugyanakkor a rádzsputok érzéke a büszkeségre páratlan volt. A rádzsput harcosok akkor is bátran harcoltak, ha nem volt esélyük a győzelemre, és amikor meg kellett volna adniuk magukat, lovagias öngyilkosságot követtek el (dzsauhar). A harcosok felvették sáfrányszínű övüket, és rárontottak az ellenségre (akkor is, ha az a biztos halált jelentette), miközben az asszonyok és gyerekek halotti máglyán égtek el. A moguloknak természetesen nehézségeik voltak egy ilyen gondolkodású nép kormányzásával. Amikor a Mogul Birodalom lehanyatlott, a rádzsputok lassan kezdték visszakapni függetlenségüket, egészen a britek megérkezéséig. A legtöbb rádzsput állam szövetségre lépett a britekkel, ami lehetővé tette, hogy viszonylag önállóak maradhassanak, de ez politikai és gazdasági megszorításokkal járt.
A szövetség a britekkel végül a rádzsputok uralmának végéhez vezetett a 20. század elejére. Büszkeség és önfeláldozás helyett a maharadzsák anyagi javaikat arra fordították, hogy utazgattak a világban, és egész emeleteket béreltek ki luxushotelekben (maguk és személyzetük számára). Ez a pazarlás megfelelt a briteknek, de a társadalomra rendkívül hátrányos volt. Amikor India elnyerte függetlenségét (1947. augusztus 15.), a kontinensen Rádzsasztánban volt a legrövidebb a várható életkor, és a legnagyobb az írástudatlanok aránya.
India függetlenedése után a Kongresszus Pártnak meg kellett egyeznie ezekkel a névleg önálló rádzsput államokkal, hogy az új India létrejöhessen. Az uralkodók megtarthatták címeiket, ingatlanjaikat és helyzetükkel arányos éves illetményt kaptak az 1970-es évek elejéig, amikor is Indira Gandhi megszüntette a címeket és az ellátmányokat (ingatlanaikat is erősen korlátozta). Rádzsasztán ezután gazdasági fejlődésnek indult, de maga az állam még igen szegény volt.
Népesség
[szerkesztés]Az írástudás szintje a hagyományok miatt nagyon eltér a férfiak és a nők esetén (különösen vidéken). A férfiak esetén az írástudás 76%-os, míg a nők esetén 44%-os (2008). Ez jelentős emelkedés az 1961-es 18%-ról, és az 1991-es 39%-ról, de a 60%-os átlag elmarad az országos 65%-tól. A nemek közötti különbség országosan itt a legnagyobb.
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]A lakosság zöme hindi nyelven beszél (91%), a maradék bhili (5%), pandzsábi (2%), és urdu (1%) nyelveket használja.
Vallási megoszlás
[szerkesztés]A lakosság zöme hindu (88%), jelentős még a muszlimok száma (9%), a többi vallás követője elenyésző.
lásd még a vallás Indiában
Főbb városok
[szerkesztés]A legnagyobb városok a 2011-es népszámlálás alapján:
Rangsor | Város | Népesség | Rangsor | Város | Népesség |
---|---|---|---|---|---|
1 | Dzsaipur | 3.073.350 | 8 | Alvar | 315.310 |
2 | Dzsódhpur | 1.033.918 | 9 | Bharatpur | 252.109 |
3 | Kota | 1.001.365 | 10 | Sikar | 237.579 |
4 | Bíkánér | 647.804 | 11 | Pali | 229.956 |
5 | Ádzsmír | 542.580 | 12 | Sri Ganganagar | 224.773 |
6 | Udaipur | 451.735 | 13 | Tonk | 165.363 |
7 | Bhilwara | 360.009 | 14 | Kishangarh | 155.019 |
Közigazgatás
[szerkesztés]Az állam 33 kerületre és 7 körzetre van felosztva.[3]
Kerület | Székhely | Terület | Népesség (2011) |
Népsűrűség |
---|---|---|---|---|
Ajmer | Ajmer | 8 481 km² | 2 583 052 | 305 fő/km² |
Alwar | Alvar | 8 380 km² | 3 674 179 | 438 fő/km² |
Banswara | Banswara | 4 522 km² | 1 797 485 | 397 fő/km² |
Baran | Baran | 6 992 km² | 1 222 755 | 175 fő/km² |
Barmer | Barmer | 28 387 km² | 2 603 751 | 92 fő/km² |
Bharatpur | Bharatpur | 5 066 km² | 2 548 462 | 503 fő/km² |
Bhilwara | Bhilwara | 10 455 km² | 2 408 523 | 230 fő/km² |
Bikaner | Bikaner | 30 239 km² | 2 363 937 | 78 fő/km² |
Bundi | Bundi | 5 776 km² | 1 110 906 | 192 fő/km² |
Chittorgarh | Chittorgarh | 7 822 km² | 1 544 338 | 197 fő/km² |
Churu | Churu | 13 835 km² | 2 039 547 | 147 fő/km² |
Dausa | Dausa | 3 432 km² | 1 634 409 | 476 fő/km² |
Dholpur | Dholpur | 3 033 km² | 1 206 516 | 398 fő/km² |
Dungarpur | Dungarpur | 3 770 km² | 1 388 552 | 368 fő/km² |
Hanumangarh | Hanumangarh | 9 656 km² | 1 774 692 | 184 fő/km² |
Jaipur | Jaipur | 11 143 km² | 6 626 178 | 595 fő/km² |
Jaisalmer | Jaisalmer | 38 401 km² | 669 919 | 17 fő/km² |
Jalor | Jalor | 10 640 km² | 1 828 730 | 172 fő/km² |
Jhalawar | Jhalawar | 6 219 km² | 1 411 129 | 227 fő/km² |
Jhunjhunu | Jhunjhunu | 5 928 km² | 2 137 045 | 361 fő/km² |
Jodhpur | Jodhpur | 22 850 km² | 3 687 165 | 161 fő/km² |
Karauli | Karauli | 5 524 km² | 1 458 248 | 264 fő/km² |
Kota | Kota | 5 217 km² | 1 951 014 | 374 fő/km² |
Nagaur | Nagaur | 17 718 km² | 3 307 743 | 187 fő/km² |
Pali | Pali | 12 387 km² | 2 037 573 | 164 fő/km² |
Pratapgarh | Pratapgarh | 4 449 km² | 867 848 | 195 fő/km² |
Rajsamand | Rajsamand | 4 655 km² | 1 156 597 | 248 fő/km² |
Sawai Madhopur | Sawai Madhopur | 4 498 km² | 1 335 551 | 297 fő/km² |
Sikar | Sikar | 7 732 km² | 2 677 333 | 346 fő/km² |
Sirohi | Sirohi | 5 136 km² | 1 036 346 | 202 fő/km² |
Sri Ganganagar | Sri Ganganagar | 10 978 km² | 1 969 168 | 179 fő/km² |
Tonk | Tonk | 7 194 km² | 1 421 326 | 198 fő/km² |
Udaipur | Udaipur | 11 724 km² | 3 068 420 | 262 fő/km² |
Turizmus
[szerkesztés]Fő látnivalók:
- Dzsaipur
- Udaipur
- Dzsaiszalmer
- Abu-hegy dzsaina templomai
- Rádzsasztáni hegyi erődök
- Dzsódhpur (Jodhpur)
- Ádzsmír (Ajmer) és Puskár (Puskhar)
- Ranakpur dzsaina temploma
- Bikaner
- Búndí
Galéria
[szerkesztés]-
Ámbér-palota, Dzsaipur
-
Dzsodhpur erődje
-
Udaipur
-
Szádhuk
-
Pushkár
-
Abu-hegyi dzsaina templom
-
Bikaner, palota-belső
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2011 census of India
- ↑ Population by religion community – 2011. Census of India, 2011 . The Registrar General & Census Commissioner, India. [2015. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Census of India 2011: Primary Census Abstract - Rajasthan (PDF; 885 kB).
Források
[szerkesztés]- Lonely Planet sorozat: India (2010)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rajasthan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.