Ugrás a tartalomhoz

Révai Testvérek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Révai Irodalmi Intézet szócikkből átirányítva)
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet könyvesháza (Budapest, kb. 1910)
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet könyvesháza (Budapest, kb. 1910)
Típus
Alapítva1869
Megszűnt1949
JogutódSzépirodalmi Könyvkiadó
SzékhelyBudapest
Irányítószám1085
CímÜllői út 18.
AlapítóRévai Sámuel
Iparágkönyvkiadás
Formarészvénytársaság
Termékekkönyvek
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (Budapest)
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 19° 03′ 53″47.488333°N 19.064722°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 19° 03′ 53″47.488333°N 19.064722°E
SablonWikidataSegítség
Névváltozatok
Időszak
Név
1869–1880Révai Testvérek Könyvkötészete
1880–1895Révai Testvérek Könyvkiadóvállalata
1895–1949Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság
1949–1990Szépirodalmi Könyvkiadó
1990–2015Révai Kiadó Kft.[1]
A könyvesház épülete kívülről 1961-ben
A Révai testvérek cégének levélpapírja

A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, a köznyelvben gyakran csak Révai Testvérek a leghíresebb magyar könyvkiadók egyike. Legismertebb vállalkozása a Révai nagy lexikona.

Története

[szerkesztés]

A Révai Testvérek könyvkereskedő vállalatot 1869-ben alapította Révai Sámuel, egy eperjesi könyvkötő műhely tulajdonosa. A vállalkozás Budapesten könyvkereskedést és tudományos antikváriumot rendezett be. A céget kezdetben öccse, Révai Leó (innen a vállalkozás neve), majd fiai, Révay Mór János és Révai Ödön vezették. Révay Mór János 1880-ban megalapította a cég könyvkiadói osztályát. 1880 és 1885 között ő adta ki a „Regényvilág” című folyóiratot, amellyel a kortárs szépirodalmi írók műveinek biztosított megjelenési lehetőséget.

A vállalkozás egyre nagyobb szabású művek kiadását és terjesztését vállalta magára. 1885-ben rájuk bízták a Rudolf trónörökös védnöksége alatt megindult „Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben” című kiadványok kiadását és terjesztését. Az 1890-es években a Révai Testvérek által kiadott és terjesztett művek között van többek között a Nagy képes világtörténet, Brehm: Állatok világa és a teljes magyar törvénytár, a Corpus Juris Hungarici. 1895-ben kiadták Jókai Mór összes művét nemzeti díszkiadásban, száz kötetben. A kiadvány 1900-ban a párizsi világkiállításon díjat nyert. Az üzleti sikerekben jelentős része volt annak, hogy a Révay Ödön vezette kereskedelmi osztály – Magyarországon elsőként – részletfizetési kedvezményt adott a kiadványokra. A vállalkozás túlnőtt eredeti keretein, és 1895. július 1-jén részvénytársasággá alakult. A vezérigazgató Révay Mór János lett.

A Révai nagy lexikona

[szerkesztés]

1906-ban csődbe jutott az addigi magyar lexikonkiadás legnagyobb vállalkozása, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. A Pallas tulajdonosa, Gerő Lajos A Pallas nagy lexikona jogait átadta legnagyobb hitelezőjének, a Révai Részvénytársaságnak.

Révay Mór János 1901-től, két cikluson át országgyűlési képviselő volt, Tisza István bukásáig. Ekkor teljesen visszavonult a politikai élettől és ettől kezdve életének jelentős részét A Pallas nagy lexikona új kiadásának szentelte. Az új kiadást a részvénytársaság Révai nagy lexikona címmel tette közzé.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Új magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Főszerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. lásd 1718. p. ISBN 963-05-6807-1
  • A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság alapszabályai. Budapest: Révai, 1935
  • A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság – Franklin-Társulat per. Budapest: Révai, 1912
  • Révai Mór János: A Révai Nagy Lexikonának története. Budapest: Révai, 1927
  • Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Budapest: Kiss József Kvk., 2006

További információk

[szerkesztés]