MÁV-telep (Rákospalota)
| MÁV-telep | |
_02.JPG) | |
| A MÁV-telepi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | |
| Kerület | Budapest XV. kerülete |
| Alapítás ideje | 1910-es évek |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Irányítószám | 1155 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 MÁV-telep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 31″, k. h. 19° 07′ 18″47.541944°N 19.121667°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 31″, k. h. 19° 07′ 18″47.541944°N 19.121667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV-telep témájú médiaállományokat. | |
A rákospalotai MÁV-telep Budapest XV. kerületének, Rákospalotának egyik informális városrésze, jellegzetes, hangulatos típusházakkal, keskeny utcákkal.
Története
[szerkesztés]A MÁV az 1900-as évek elején vásárolta fel a korábban szőlőtermesztésre használt területet gróf Károlyi Istvántól.[1] A MÁV a teleptől bő 1 km-re lévő (egykor Rákospalotához tartozó) Istvántelekre helyezte át a Nyugati pályaudvarnál levő javítóműhelyét. A MÁV-telep főleg az itt dolgozó vasutasok lakásgondjain segített.
Az 1910-es években[2][3] (egyes források szerint két ütemben 1907-1909 között, majd 1914-től) épült, tervezője jelenleg nem ismert.[4]
A telep az 1920-as és 1930-as években élte fénykorát, ekkor 1862 ember élt itt.[5] A terület az egykor önálló Rákospalota városrészeként került Budapesthez, mikor 1950. január 1-jén létrehozták Nagy-Budapestet. A telepet határoló utcák (jelenlegi elnevezésükkel): Széchenyi út – Rákos út – Wesselényi utca – Vasutastelep utca.
A területen belül egyes részeket leromboltak, helyükre a Rákos út mentén a hét darab csúszózsalus pontház 1974–1979 között,[6] beljebb a szegedi házgyár elemeiből a 4 és 10 emeletes panelházak 1982–1987 között épültek. (Rákos úti lakótelep)[4] A telep egységét leginkább az azt kettészelő M3 autópálya bevezető szakasza töri meg, amely 1980-1982 között épült. A Széchenyi úti felüljáró 1984-ben készült el.[7] Jellemző, hogy míg az autópályától délkelet felé szinte minden ház megmaradt, attól északkeletre 3 kivételével az összes régi lakóépületet lebontották. A lebontott részeken a kisebb, egyszintes, kétlakásos épületek álltak.
Megközelítése
[szerkesztés]1970. április 3-tól 1980. január 13-ig itt volt a megszűnt 65-ös, illetve 1947. április 2-től 1997. március 10-ig a 67-es villamosok végállomása.[8][9] Jelenleg itt található a 62-es villamosnak és betétjáratának, a 62A villamosnak a hurokvégállomása; illetve megáll itt a 69-es villamos is.[10] A kerületrészen áthalad többek között az 5-ös busz is, közvetlen kapcsolatot biztosítva a Belváros és Buda felé.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Építészfórum.hu – A rákospalotai MÁV-telep. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)[halott link]
- ↑ https://enbudapestem.hu/2021/07/mesebeli-varoskak-budapesten-belul-a-kertvarosi-mav-telepek/
- ↑ Mojzes Ildikó (szerk.): A 100 éves rákospalotai MÁV-telep. Budapest: Rákospalotai Múzeum. 2007. 12., 13. o.
- ↑ a b https://bpxv.blog.hu/2012/12/13/a_rakospalotai_mav-telep
- ↑ Szilas menti históriák – A MÁV-telep. [2011. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
- ↑ http://bpxv.blog.hu/2013/07/08/a_xv_kerulet_lakotelepei
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (2016). „Főút tervek és az M3-as Rákospalotán”. Helyem Házam Palotám (2), 46. o.
- ↑ Villamosok.hu – Vonaltörténet. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
- ↑ Villamosok.hu – Villamos történelem 1980-1989. [2017. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
- ↑ Villamosok.hu – Villamoshálózati térkép – 2009.07.31.. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
