Ugrás a tartalomhoz

Szent Miklós-templom (Eger)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rác templom (Eger) szócikkből átirányítva)
Szent Miklós-templom
VédőszentSzent Miklós
Stílusbarokk építészet
TelepülésEger
Elhelyezkedése
Szent Miklós-templom (Eger)
Szent Miklós-templom
Szent Miklós-templom
Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 54′ 29″, k. h. 20° 22′ 14″47.908083°N 20.370417°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 29″, k. h. 20° 22′ 14″47.908083°N 20.370417°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az egri Szent Miklós-templom, Görögkeleti Szerb templom, vagy helyi nevén a Rác templom a Vitkovics Mihály utca 30. száma alatt található.

Története

[szerkesztés]

A szerbek, görögök és egyéb balkáni, ortodox hitű népcsoportok a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben .[1] Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták. Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős görögök és szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics (eredeti nevén Nikolaosz Joannu Talidorosz[2] [3] [4] [5] - Νικόλαος Ιωάννου Ταλιδόρος /Ταλιαδόρος - Naxosz szigetéről származó görög fafaragó mester) faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette.

A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.

Idővel a helyi görög és szerb lakosság beolvadt a magyarságba, illetve egy részük elvándorolt, kihalt. A templomot jelenleg a Görögkeleti Szerb Egyház (Szentendre) működteti múzeumként.

Egykori plébániaházában Vitkovics Mihály szerb költő emlékszobája és Kepes György magyar művész kiállítása tekinthető meg.[6]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Balkáni görögkeleti kereskedők letelepedéséről, 2-3. oldal. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  2. Talidorosz munkája a pesti Nagyboldogasszony ortodox székesegyházban. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  3. Talidorosz művéről az ún. "Galamb-per" kapcsán. www.google.hu. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  4. (2018. március 24.) „Görög alapítású Nagyboldogasszony-székesegyház (Budapest)” (magyar nyelven). Wikipédia. 
  5. A Nagyboldogasszony-templom eredetéről. www.budapestinfo.hu. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  6. Látnivalók Egerben

Források

[szerkesztés]
  • A helyszínen kapható tájékoztató kiadvány

További információk

[szerkesztés]