Lobor vára
| Lobor vára | |
| Stari grad Lobor | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Lobor |
| Tszf. magasság | 520 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 17. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Lobor vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 10′ 43″, k. h. 16° 03′ 52″46.178611°N 16.064444°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 43″, k. h. 16° 03′ 52″46.178611°N 16.064444°E | |
Lobor vára (horvátul: Stari grad Lobor, Pusti Lobor), várrom Horvátországban, a Zlatar melletti Lobor határában.
Fekvése
[szerkesztés]Lobortól mintegy 3 kilométerre északra, egy 520 méter magas hegytetőn állnak Lobor várának maradványai.
Története
[szerkesztés]Lobor (vagy népiesen Pusztalobor) várát valószínűleg Orbán fia Pocina építtette a 13. században. Először 1259-ben „Castrum Lobor” néven Mária királyné adománylevelében említik. A vár az Ivánscsica-hegység nyugati részén áthaladó utat ellenőrizte. A 14. században a zagorai ispánság tartozéka, majd 1399-től a Cilleieké, Vitovec Jánosé, Corvin Jánosé, később 1525-től a Keglevicheké. A hagyomány szerint a török hét évig ostromolta, mégsem tudta bevenni. A vár a 16. század végén vagy a 17. század elején pusztult el, ma csak romjai láthatók. Helyette a Keglevichek a Zlatartól északnyugatra eső síkságon építtették fel új, kora barokk kastélyukat.
A vár mai állapota
[szerkesztés]A vár a három oldalról igen meredek hegycsúcsnak szinte egészét elfoglalja. Megközelíteni egyedül az északi oldalról, az Ivánscsica hegység déli lejtőjének nyúlványán keresztül lehetett. Erről az oldalról egy sziklába vágott védőárokkal tették védhetővé. A védőárkon átkelve lehetett a külsővárba jutni, melyből mára csak jelentéktelen maradványok láthatók. A belsővár magára a hegycsúcsra épült. Központi része egy legalább kétszintes, szabályos téglalap alakú építmény volt, amihez utólag egy hatalmas, félkör alakú ágyútornyot illesztettek. A kis területű belsővárnak már csak az északi és déli külső fala, valamint a kettő közt húzódó osztófalak egy része áll. A déli homlokfal külső oldalához egy falszoros maradványai csatlakoznak. A vár központi részét és a külsővárat egy meglehetősen széles árok választja el egymástól. A külsővár egy hosszúkás, egyre keskenyedő területen fekszik, melynek keleti végét egy sziklába vágott árok választja el a hegynyereg további részétől. A hosszanti oldalakon egy aprócska falcsonk található csak, a sziklába vágott árok külsővár felőli oldalában. Ez a falcsonk lehet egy külső fal, de egy kaputorony maradványa is.