Pusoma-ügy
A Pusoma-ügy egy 1993-as ivádi bűncselekmény és következményeinek közkeletű megnevezése. Amikor brutális gyilkosság áldozata lett egy idős ember, a nyomozók a falu rosszát, Pusoma Dénes roma származású fiatalembert gyanúsították. Az áldozat szobájának a fala is véres volt, az idős embert szinte felismerhetetlenségig ütötték. Pusoma ruháján nem volt vérfolt. A kihallgató nyomozók rávették a vallomásra az iskolázatlan embert. Végül bűnösnek találta a bíróság, hat évre elítélték.
Két év után, 1996-ban a nyomozók elfogták az igazi gyilkost, Danó Alexet, így utóbb kiderült, a gyanú, a vád és az ítélet mind tévedés volt. Pusomát szabadon engedték. Az eljárás során édesanyja meghalt, így üres lakásba érkezett haza. A faluja nem fogadta vissza, munkát nem kapott. Egy ügyvéd (dr. Magyar Elemér) megpróbált kártérítést kiperelni az államtól. Pusoma a börtön után alkalmi munkákból élt, és uzsorakölcsönöket is felvett, amelyeket a remélt kártérítésből akart visszafizetni. A pert azonban elvesztette, majd 17 hónappal a szabadlábra kerülése után, 1997 augusztusában kiment a temetőbe, és felakasztotta magát.[1][2]
Részletek
[szerkesztés]A rendőrségi nyomozás három bizonyítékot tárt fel:
- Pusoma Dénes szagmintája az áldozat lakásában
- Egy értelmi fogyatékos „szemtanú” vallomása, akinek a beszédét nem lehetett érteni, ezért a nővére tolmácsolta a szavait.
- Pusoma Dénesnek az előzetes letartóztatásban a rendőrséghez írt levele, amit a cellájába tett rendőrségi spiclinek adott át. A spicli rabtárs egyezségre törekedett a rendőrséggel, ezért a beismerő levél keletkezésének körülményei kétségesek.[3]
A rendőrségi nyomozás során összezavarták, megtörték, a megismételt kihallgatásokon ellentmondásba kergették Pusomát.[4] A bírósági eljáráson megjelent falubeliek tanúvallomásából kiderült, hogy nem szeretik, gyűlölik Pusoma Dénest. A kirendelt védő nem is igyekezett segítséget adni ahhoz, hogy Pusoma Dénes megértse a bírósági tárgyaláson elhangzottakat, a hivatalos nyelvezetet, nem is fellebbezett.
Az igazi gyilkost, Danó Alexet a rokonai egy betörés után, szabadulásért cserébe dobták fel a fővárosban.[5]
Egy, a téves ítéletek okait elemző angolszász tanulmány szerint a téves ítéleteknek általában a következő okai vannak:[3][6]
- A társadalomnak egy személlyel, népcsoporttal szembeni ellenszenve (előítélet)
- A közvélemény nyomása
- Meggyőző bizonyítékok hiánya
- A rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak az összejátszása (nem szavahihető tanúk használata)
- Megbízhatatlan szakértői vélemények
- A bizonyítékok megszerzésének jogszerűtlensége
- Hatékony védelem hiánya
Ezek a körülmények mind jelen voltak a Pusoma-ügyben.
A kártérítési igényt az akkor hatályban lévő 1973. évi I. törvény 383. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozva utasították el,[7] amely kimondta, hogy nem jár kártérítés annak, aki neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény gyanúja reá terelődjék, Ennek a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése érdekben a Pusoma Dénes kártérítései perében eljáró ügyvéd harcot indított, és ennek eredményeképp az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést 2003-ban, a 41/2003. (VII. 2.) AB határozattal megsemmisítette.[8][9] (Maga az egész jogszabály sincs már hatályban. Jelenleg a büntetőeljárást, a 2017. évi XC. törvény[10] szabályozza.)
Pusoma Dénes nagyon szegény, alkalmi munkákból tengődő cigány férfi volt egy falu társadalmának perifériáján, akit furcsa, időnként agresszív, máskor érthetetlen viselkedése miatt sokan kerültek a faluban. Később a nyomozók és a bíróság is csak gyanakvásának alapját látta megerősödni Pusoma Dénes fura viselkedésében.[11]
Az ügy művészi feldolgozása
[szerkesztés]- Fekete fehér – dráma; Író: dr. Magyar Elemér[12] (BBS-INFO Könyvkiadó és Informatikai Kft. 2005.);
- Daráló – dokumentumfilm (2005.) Rendező: Komenczi Norbert[13]
- Nincs kegyelem (2007.) – dokumentarista játékfilm[14] Rendező: Ragályi Elemér; forgatókönyvíró: dr. Magyar Elemér és Ragályi Elemér; A film az elkészülte után nehezen került nyilvánosságra. Csak egy évvel utána jelent meg a mozikban és a filmszemlén. A rendezőnek az volt a félelme a téma fellelése és a film megjelenése között, hogy aktualitását veszti a film.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Filmklubrádió: "Ez nem egy cigányfilm" – Nincs kegyelem (Klubradio.hu 2019.) (magyar nyelven). NetrixLabs.com. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Ragályi Elemér: Nincs kegyelem. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ a b Újra elővették Pusoma Dénes ügyét (magyar nyelven). index.hu, 2007. május 22. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Nincs kegyelem! (hu-HU nyelven). 24.hu, 2010. április 11. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Pusoma-ügy: a gyanú, a vád és az ítélet is tévedés volt (magyar nyelven). HEOL. [2019. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Hanganyag | Klubrádió 29:35-nél - Filmklubrádió "Ez nem egy cigányfilm" – Nincs kegyelem (Klubradio.hu 2019.). www.klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Hat évre ítéltek tévedésből - Borenich Péter honlapja. borenichpeter.hu. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Kötél a szalag végén - Ragályi Elemér: Nincs kegyelem (film) (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2007. április 12. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 41/2003. (VII. 2.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványok tárgyában - dr. Bihari Mihály, dr. Harmathy Attila és dr. Kukorelli István alkotmánybíró párhuzamos indokolásával - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (magyar nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (magyar nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Tibor, Tamás: Pusoma végzete: belehalt a szabadulásba (magyar nyelven). NOL.hu, 2008. február 25. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ https://www.libri.hu/konyv/magyar_elemer.fekete-feher.html
- ↑ Port.hu. „Daráló” (magyar nyelven).
- ↑ Port.hu Nincs kegyelem. (Hozzáférés: 2019. május 13.)