Nagy Sándor-papagáj

Nagy Sándor-papagáj
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea) Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) Alcsalád: Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae) Nemzetség: Szakállaspapagáj-rokonúak (Psittaculini) Nem: Palaeornis Faj: P. eupatria
Tudományos név
Palaeornis eupatria (Linnaeus, 1766)
Szinonimák
Psittacula eupatria
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy Sándor-papagáj témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Sándor-papagáj témájú médiaállományokat és Nagy Sándor-papagáj témájú kategóriát.

A Nagy Sándor-papagáj (Palaeornis eupatria), korábbi nevén Nagy sándorpapagáj vagy sándorpapagáj, a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába és a szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae) alcsaládjába tartozó faj. Sorolják a Psittacula nembe Psittacula eupatria néven is.

Előfordulása

Ázsiában, Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területein honos. Síkvidéki és középmagas hegységek erdőségeinek lakója. A nemükbe tartozó kis sándorpapagájok Németország néhány városától (Köln, Wiesbaden, Mainz) Dél-Angliáig kisebb populációkban a szabad természetben élnek.

Alfajai

• Palaeornis eupatria eupatria
• Palaeornis eupatria avensis
• Palaeornis eupatria magnirostris
• Palaeornis eupatria nipalensis
• Palaeornis eupatria siamensis

Megjelenése

A madár hossza 58 centiméter, testtömege 200-250 gramm. Szárnyán vörös foltot visel. A hím nyakán fekete-vörös gallér van. Feltűnő erős, piros csőre.

Nemek megkülönböztetése

Tojó: fakóbb tollazat, a nyakról hiányzik a fekete és rózsaszín örv

Fiatal egyedek: Mint a tojó, de a farkuk rövidebb.

Életmódja

Kis csapatokban keresgéli magvakból, gyümölcsökből, virágokból, rovarlárvákból és nektárból álló táplálékát.

Tartása

A nagy sándorpapagáj kissé zilált, és nem hozza a legjobb formáját, ha épp hosszú út áll a háta mögött, vagy túl kicsi kalitkában helyezték el és a farktollai károsodtak. A legjobb tágas reptetőben, párban tartani, de nagyobb kalitkában is eléldegél. Az érintetlen farkú, kifejlett madár a volier dísze, csodásan fest. Fagymentes helyen, védőházakban kint is átteleltethető. Gondoskodjunk számára vastag ülőrudakról, nehogy megfagyjon a lábujja. A faszerkezetet elcsócsálja, ezért a reptető vagy kalitka rácsa 4–5 mm vastag drótból készüljön. Csak a kalitkában tartott példányokat lehet beszédre tanítani. A tenyészidőszak kivételével saját fajtársaival jól megfér, az egzótákat viszont zaklatja.

Nem válogatós. Egyaránt szívesen fogyasztja a tablettás eleséget, virágokat, leveleket, gyümölcsöket, bogyókat, gyári papagáj eleséget, csöves kukoricát, zöldségeket, fűzgallyakat és szépiacsontot.

Szaporodása

A kis sándorpapagájjal ellentétben saját fészket készít: fák törzsébe váj üreget. Fogságban könnyen szaporítható, ha elég hosszú röptetőben helyezzük el. A fészekodú ajánlott mérete 45x40x50 cm, legalább 11–12 cm-es röpnyílással.Fészekalja 2–4 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje 6–7 hét.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 9.)
• Hivatalos magyar neve

További információk

• Képek az interneten a fajról