Fehérszemű nádifecske
Fehérszemű nádifecske | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Pseudochelidon sirintarae Kitti, 1968 | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fehérszemű nádifecske témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérszemű nádifecske témájú kategóriát. |
A fehérszemű nádifecske (Pseudochelidon sirintarae) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.
Némely rendszerek leválasztják a Pseudochelidon nemről és különálló nembe sorolják, az Eurochelidon nembe, Eurochelidon sirintarae néven.
Tudományos névét Maha Chakri Sirindhorn thai hercegnő tiszteletére kapta.
Előfordulása
[szerkesztés]A madarat Kitti Thonlongya thai ornitológus fedezte fel 1968-ban. Ekkor nyolc egyedet gyűjtött be Thaiföld legnagyobb tava, a Nakhon Sawan tartományban található Buen Boraphet tó környékéről, ahol hatalmas vegyes fecskealvótelepek találhatóak. A madárnak a thaiföldi tó mocsárvidéke csak a telelőterületének számít, az összes ismert egyedét november és február hónapok között látták. Fészkelőhelyét ma sem ismeri a tudomány. Feltehetőleg Thaiföld északi részének folyói mentén vagy Kína déli részén található.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 18 centiméter. Feje és az álla kékes ragyogású. Jellemző a farkából kilógó általában 9 centiméter hosszú vékony drótszerű tolla. Szeme fehér színű, csőre zöldessárga, lába testszínű.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A madárról nagyon kevés információ áll a tudomány számára. 1968-as felfedezése óta viszonylag kevés példányát regisztrálták. 1971-ben egy rövid ideig gondoztak egy párt a bangkoki Dusit-Zooban. Ezután 1978-ban hat egyedét látták, majd 1980 januárjában újabb négy, fiatal tollazatú madarat regisztráltak a Buen Boraphet tó környékén. Azóta bizonyítottan nem látták, de voltak nem bizonyított észlelései 1986-ban Thaiföldről és 2004-ben Kambodzsából is.
A faj megritkulásában több tényező játszhatott szerepet, de mivel életmódjáról alig tud valamit a tudomány, ezek java inkább csak feltételezés. Thaiföldön korábban biztosan vadásztak rá élelmezési célból. Nagyjából 120 elhullott egyedét kobozták el több év alatt hivatásos madárvadászoktól, akik piacokon árulták őket. További ok lehet a pihenőhelyeinek tönkretétele. Mivel fészkelőhelye nem ismert, nem állnak információk arról, hogy ott is történtek e élőhely átalakítások. A Buen Boraphet tó vidékén 1975-ben vadászati tilalmi övezetté nyilvánították.
A faj jelenleg a CITES első függelékében szerepel és a Természetvédelmi Világszövetség a „kihalóban” (vagy más néven „súlyosan veszélyeztetett”) kategóriába sorolja, de egyes biológusok véleménye szerint a faj nagy valószínűséggel mára kihalt.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sirintaraschwalbe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
- Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
- EUR-Lex - magyar neve