Malebo-tó
| Malebo-tó | |
 | |
| A Malebo-tó műholdfelvételen; Brazzaville (Kongói Köztársaság) és Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) fővárosokkal. | |
| Ország(ok) | Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság |
| Elsődleges források | Kongó |
| Elsődleges lefolyások | Kongó |
| Hosszúság | 35 km |
| Szélesség | 23 km |
| Felszíni terület | 500 km2 |
| Legnagyobb mélység | 25 m |
| Tszf. magasság | 272 m |
| Szigetek | Bamu-sziget |
| Elhelyezkedése | |
 Malebo-tó
Pozíció a Kongói Demokratikus Köztársaság térképén
| |
 d. sz. 4° 16′ 55″, k. h. 15° 29′ 19″4.281944°S 15.488611°EKoordináták: d. sz. 4° 16′ 55″, k. h. 15° 29′ 19″4.281944°S 15.488611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malebo-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Malebo-tó (korábbi nevén Stanley-tó, Malebo-medence, vagy a helyiek nyelvén, a gyarmati időkben Nkunda-tó) a Kongó alsó folyásának tószerű kiszélesedése. A tó szemközti partjain a két Kongó, a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosai fekszenek.
Jellemzői
[szerkesztés]
A Malebo-tó nagyjából 35 km hosszúságú, 23 km széles, területe 500 km². Közepén a Bamu-sziget fekszik, mely a Kongói Köztársaság területére esik, területe 180 km². A tó sekély, mélysége 3-10 m, a víz szintkülönbsége az év folyamán akár 3 m-rel is változhat, a tó átlagos tengerszint feletti magassága 272 m.
A Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa, Kinshasa és a Kongói Köztársaság fővárosa, Brazzaville a Malebo-tó szemközti oldalán fekszik, így ezek a világ két legközelebb fekvő fővárosai.
Henry Morton Stanley 1877. március 12-én érte el a Malebo-tavat, itt alapította meg 1882-ben a Leopoldville állomást, mely kereskedelmi központként és az expedíciók kiindulási pontjaként működött. Innen indult a később megépített, 366 km hosszúságú Matadi-Kinshasa vasút.
Hajózás
[szerkesztés]A Malebo-tó a Kongó hajózható szakaszának kezdete. A folyó innen felfelé hajózható Mbandakáig, Kisanganiig és Banguiig. A tó alatti szakaszon a folyó több száz métert esik a Livingstone-vízesés zúgóin, mielőtt 300 km-es útja végén Bománál eléri az Atlanti-óceánt.
