Pávafarkú salamonpecsét
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pávafarkú salamonpecsét
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Polygonatum verticillatum (L.) All. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pávafarkú salamonpecsét témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pávafarkú salamonpecsét témájú médiaállományokat és Pávafarkú salamonpecsét témájú kategóriát. |
A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj. Nevezik még pávafarkfűnek, illetve örvös salamonpecsétnek is.[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Európai-dél-eurázsiai flóraelemként Nyugat-Ázsiában, (beleértve Kínát, a Himaláját), Európában pedig Skandináviától délre és Spanyolországtól keletre, (beleértve az Egyesült Királyságot) is megtalálható.
Magyarországi lelőhelyei: Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk-vidék, Mátra,[3] Börzsöny.
Megjelenése
[szerkesztés]A pávafarkú salamonpecsét egy, általában 20–80 cm, de akár 1 méter magasra is megnövő, tarackosan terjedő évelő, gyöktörzzsel rendelkező faj. Szára el nem ágazó, több élű. 4–7-esével örvösen álló, szálas-lándzsás levelei 6–12 cm hosszúak, 1–1,5 cm szélesek, alul az ereken aprón szőrösek. Jellegzetes elhelyezkedésük alapján nemzetségbeli rokonaitól könnyen megkülönböztethető a faj.
A levélhónaljból eredő rövid kocsányokon 1–3, 6–8 mm hosszú, 2–3 mm széles virág található. A csaknem teljes hosszukban csővé összenőtt fehér leplek zöldes csúcsúak.
Termése gömbös, 5–8 mm átmérőjű, vörös mérgező bogyó.
Hatóanyagai
[szerkesztés]Életmódja
[szerkesztés]Élőhelyét tekintve inkább mészkerülő; montán bükkösökben, szurdokerdőkben, sziklaerdőkben, többnyire 700 m tengerszint feletti magasság felett fordul elő.
Virágzási ideje május – június.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 203., 221., 462. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
Források
[szerkesztés]- A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: Pávafarkú salamonpecsét (magyar nyelven) (HTML). A KvVM Természetvédelmi Hivatala. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
- Növényhatározó: Pávafarkú salamonpecsét (magyar nyelven) (HTML). [2013. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
- Catalogue of Life (angol nyelven) (HTML). [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
- Plants For A Future (angol nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2014. június 11.)
További információk
[szerkesztés]- Dobolyi Konstantin, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
- Mesterházy Attila-Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
