Vitézsas
Vitézsas | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Polemaetus bellicosus (Daudin, 1800) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aquila morphnoides | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézsas témájú médiaállományokat és Vitézsas témájú kategóriát. |
A vitézsas (Polemaetus bellicosus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába a Polemaetus nemhez tartozó egyetlen faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt François Marie Daudin francia zoológus írta le 1800-ban, a Falco nembe Falco bellicosus néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Afrika nagy részén honos, a Szaharától délre. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, gyepek, szavannák és cserjések, mocsarak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Afrika legnagyobb termetű sasfaja, testhossza 86 centiméter, szárnyfesztávolsága 212-260 centiméter, testtömege 3000-6200 gramm.[5] A tojó nagyobb, mint a hím. Fején kis bóbitát visel. Erős, horgas tépőcsőre van. Tollas, erős csűdje és hasi része fehér, sötétebb pettyekkel. Feje, nyaka, melle, háta és szárnyai szürkésfeketék.
-
Kifejlett és egy ...
-
... fiatal példány
Életmódja
[szerkesztés]Kisemlősökkel, nyulakkal, majmokkal, kisebb antilopokkal táplálkozik. Levegőben őrjáratozik, vagy egy fa tetejéről lesi a prédáját. Ha észrevesz valamilyen zsákmányt, ferde szögben, nagy sebességgel támadja meg.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik. A kikelt fiókákat még 100 napig gondozza.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, de csökken, egyedszáma szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve