Sárgászöld csengettyűgomba

	A sárgászöld csengettyűgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Sárgászöld csengettyűgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Pluteaceae;
Nemzetség:	Pluteus;
Tudományos név
	Pluteus chrysophaeus; (Schaeff.) Quél. 1872
Szinonimák
	Pluteus luteovirens
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgászöld csengettyűgomba témájú kategóriát.

A sárgászöld csengettyűgomba (Pluteus chrysophaeus) a csengettyűgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, lombos fák korhadó anyagán élő, ehető gombafaj.

Megjelenése

A sárgászöld csengettyűgomba kalapja 2-4 cm széles, kezdetben harang alakú, később széles domborúan kiterül, a közepén lapos púppal. Felszíne fénytelen, a széle felé finoman, sűrűn ráncos. A széle bordázott. Színe mustársárga, citromsárga.

Húsa vékony, halványsárgás. Szaga gyenge, íze nincs.

Sűrű, széles lemezei szabadon állnak. Színük fiatalon fehér, később halvány rózsaszínű, az élük sárgás.

Tönkje 3-3,5 cm magas és 0,2-0,4 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres vagy kissé csúcsán vékonyodó, törékeny, nem üregesedő. Felszínét hosszában fehér, lejjebb sárgás szálak borítják, legalja világosabb.

Spórapora rózsaszínű. Spórája majdnem gömbölyded, sima, mérete 5-6 x 4,5-5µm.

Hasonló fajok

A sárga csengettyűgomba nagyobb és aranysárga; az ereskalapú csengettyűgomba barna színű.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában honos, Japánban a közelmúltban jelent meg. Magyarországon ritka.

Lomberdőkben (bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, szurdokerdőkben) található meg. Előfordul az Alföld nagyobb ligeterdeiben, kőrises égerlápjainak szélén is. Lombos fák erősen korhadó tuskóján, ágain, a talajba süppedt fatörmeléken él. Nyár elejétől késő őszig terem.

Ehető, de kis mérete és ritkasága miatt gasztronómiai szempontból jelentéktelen.