Ugrás a tartalomhoz

Fóti boglárkalepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Plebejus sephirus szócikkből átirányítva)
Fóti boglárkalepke
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 100.000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Boglárkalepkék (Lycaenidae)
Alcsalád: Boglárkák (Polyommatinae)
Nemzetség: Polyommatini
Nem: Plebejus
Faj: P. sephirus
Tudományos név
Plebejus sephirus
Frivaldszky, 1835
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fóti boglárkalepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fóti boglárkalepke témájú kategóriát.

A fóti boglárkalepke, korábbi nevén zefír plebejusboglárka (Plebejus sephirus) a boglárkalepke-félék családjába tartozó fokozottan védett, nappali lepkefaj. Ezt a fajt Magyarország területén először a Fóti-Somlyón találták meg 1944-ben.

Jellemzői

[szerkesztés]

Ez a ritka boglárkalepkefaj egy a Würm-glaciális óta fennmaradt maradványfaj, melynek megóvása csak életmódjának ismeretében lehetséges. Ezért igen fontos a hernyójának kizárólagos táplálékául szolgáló növény, a szártalan csüdfű (Astragalus excapus) megóvása. Ezt a növényt a lepke hernyója nem csak fogyasztja, hanem petéit a csüdfű tövébe rakja. A hernyók fejlődését hangyák segítik. A hernyó egy speciális váladékot termel, amely biztosítja a bolyba történő beilleszkedést. A Zefír-boglárka lárvája és a hangyafajok közötti kapcsolat még mindig kutatás tárgya.

Hivatalos magyar neve napjainkra megváltozott, így inkább az eredeti név vált elfogadottá (Zefír-boglárka).

Elterjedése

[szerkesztés]

Ma már tudjuk, hogy homokos, löszös talajon az országban többfelé előfordul. A Zefír-boglárka sokáig csak a Somlyó-hegyről volt ismert, ezért is nevezték hosszú ideig fóti boglárkának. A legutóbbi évek kutatásai igazolták, hogy Sződligeten, a Szentendrei-szigeten és a tokaji Nagy-Kopasz-hegyen is él több populációja.

Források

[szerkesztés]