Ugrás a tartalomhoz

Pierre Guillaume Frédéric Le Play

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pierre Guillaume Frédéric le Play szócikkből átirányítva)
Pierre Guillaume Frédéric Le Play
Született1806. április 11.[1][2][3][4][5]
La Rivière-Saint-Sauveur
Elhunyt1882. április 5. (75 évesen)[1][3]
Párizs 6. kerülete[6]
Állampolgárságafrancia
GyermekeiAlbert Le Play
Foglalkozása
Tisztségea Második Francia Császárság szenátusának tagja (1867. december 29. – 1870. szeptember 4.)
Iskolái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • Montyon Science Award (1856)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Guillaume Frédéric Le Play témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pierre Guillaume Frédéric Le Play (La Rivière-Saint-Sauveur, 1806. április 11.Párizs, 1882. április 5.) francia mérnök, szociológus, közigazgatási statisztikus, társadalomtudós. A konzervatív társadalomfilozófia atyja.

Frédéric Le Play szobra a Luxembourg-kertben

Élete

[szerkesztés]

Hivatását tekintve bányamérnök, Saint-Simon tanítványa és szenátor volt. A politikai katolicizmus tanait hirdette, nézetei Apponyi Albert és Károlyi Sándor gróf révén terjedtek el Magyarországon. A tudományos szociológia megteremtőjének tekintik. Az önkéntes társulások híve volt, s a családok megerősítésében vélte felfedezni a társadalom fejlődésének legfőbb mozgatórugóját, ugyanakkor nem ellenezte a szabad versenyt sem. Írásai az 1870-es évek második felében jelentek meg.

A magyarországi szociológiai kutatásokat az 1846-ban hazánkban járt francia katolikus szociológus, Le Play indította meg. Feldolgozta Hatvan társadalmi rétegződését, és leírta egy öttagú hatvani jobbágycsalád életviszonyait. Műve 1850-ben jelent meg magyarul, Horváth Mihály szerkesztésében, de az alkalmazott módszerek fejlettsége ellenére a történelmi körülmények miatt nem volt hatással a magyar tudományos életre. Az ok részben a társadalomtudományi érdeklődés általános visszaesése volt a szabadságharc bukását követően, részben Le Play „romantikus antikapitalista" moralizálása, amellyel a 19. század végén és a 20. század elején sem vállalnak közösséget a kibontakozó magyar szociológia művelői. Szemléletükben nem hozzá, hanem a társadalompolitikai írások szerzőihez kötődtek.

Magyarul

[szerkesztés]
  • A munkásviszonyok reformja; ford., bev. Geőcze Sarolta, átnézte Wilder Ödön; Akadémia, Bp., 1903 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata U. F.)

Irodalom

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. senat.fr (francia nyelven)
  3. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. halotti anyakönyvi bizonyítvány

További információk

[szerkesztés]