Nagy avarszöcske

Nagy avarszöcske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Pholidoptera;
Tudományos név
	Pholidoptera aptera; (Fabricius, 1793)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy avarszöcske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy avarszöcske témájú médiaállományokat és Nagy avarszöcske témájú kategóriát.

A nagy avarszöcske (Pholidoptera aptera) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Európában honos szöcskefaj.

Megjelenése

A nagy avarszöcske testhossza a hím esetében 20-24 mm, a nőstény 21-25 mm, ehhez járul a 18-22 mm-es tojócső. Közepesen nagy, erőteljes felépítésű szöcske. A hím barnásfekete, míg a nőstény világos-, szürkés- vagy rozsdabarna színű. Hasi oldala sárgás. A torpajzs hátsó része halványabb, oldalsó lebenye fekete, széle pedig élesen elkülönülő halványsárgás. Combjának alsó oldala élénksárga. Sárgásbarna szárnya csökevényes: a hímek esetében legfeljebb a potroh közepéig ér, a nőstényeké alig látszik ki a torpajzs alól. A hím cercusai (potrohfüggelékei) karcsúak, enyhén befelé ívelők. A nőstények majdnem testhossznyi tojócsöve egyenes, csak a vége ível kissé fel.

Jellegzetes ciripelése erős, akár 50 méterről is hallható. Egy strófa 2-4 másodpercig tart és a cirpelések igen gyorsan követik egymást. A strófák között 6-10 másodperc szünetet tart.

Hasonló fajok

A galléros avarszöcske, a szürke avarszöcske, a bujkáló avarszöcske és az erdélyi avarszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

Európa középső részén honos a Francia-középhegységtől a Fekete-tengerig; az Alpokban a leggyakoribb kb. 2000 méteres magasságig. Magyarországon inkább a középhegységekben, az Alpokalján és a Dunántúli-dombságon fordul elő.

Életmódja

Hegyvidéki sziklagyepek, erdőszélek, tisztások, bükkösök szöcskéje. A sűrű bokrok között vagy a magasabb gyepszintben él. Zavarásra azonnal abbahagyja a cirpelést és menekül.

A kifejlett szöcskékkel júniustól novemberig lehet találkozni. Nappal és éjszaka is aktív lehet. A peték az avarban, a földben vagy korhadó fában telelnek át és a következő évben (vagy két év múlva) májusban kelnek ki a lárvák.

Magyarországon nem védett.