Közönséges datolyapálma
Közönséges datolyapálma | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Termő példány
| ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Phoenix dactylifera L. (1753) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges datolyapálma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges datolyapálma témájú médiaállományokat és Közönséges datolyapálma témájú kategóriát. |
A közönséges datolyapálma (Phoenix dactylifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A közönséges datolyapálma eredeti előfordulási területe az Arab-félsziget és Pakisztán között lehetett. Mezopotámiától Egyiptomig ősidők óta termesztették.
Manapság sok helyen termesztik; az ember segítségével az Antarktisz kivételével az összes kontinensre eljutott.
Megjelenése
[szerkesztés]E datolyapálma-faj törzsén az elpusztult levelek alapi részei rombusz alakú mintázatot mutatnak, és a többnyire viszonylag laza levélüstök mintegy 20-30 levélből áll, amelyek elérhetik az 5 méter hosszúságot. A fa maga általában 21-23 méter magasra nő meg.
Termesztése
[szerkesztés]A közönséges datolyapálma nélkül az élet sok sivatagi területen még ma sem lenne elképzelhető. A datolyapálmát az ember terjesztette el a Szahara oázisaiban. A legtöbb ilyen helyen ez a fő mezőgazdasági termény. Egy termő fáról évente 150-200 kilogramm gyümölcs szüretelhető. Nemcsak az emberek fő élelmiszere, hanem a háziállatok is ezt eszik, beleértve a kutyákat és macskákat is. A fa minden részét felhasználják a termésen kívül is, mivel ez az egyetlen fa alakú növény az oázisokban. Törzséből készülnek a házak gerendái, leveleiből kerítést fonnak, rostjaiból ezerféle használati tárgyat készítenek. A fa tetején sarjadó rügyek egy részéből főzeléket, pálmasajtot készítenek. Törzse levelek alatti szakaszából cukros lé csapolható, amiből szeszes italt lehet előállítani. Még a temetkezés során is felhasználják: a sírokra pálmatörzseket fektetnek, hogy a szél le ne fújja róluk a homokot.[1]
Képek
[szerkesztés]-
A növény
-
Törzse és koronája
-
Törzsének keresztmetszete
-
Virágzatai
-
Virágzatai közelről
-
Virágai közelről
-
Éretlen termései
-
és érett termései
-
Szárított termések
-
Kettévágott friss termés
-
Csírázó mag
-
és fiatal példány
-
Ültetvényen
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Balázs-Sivatag 135-137. o.
Források
[szerkesztés]- Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221
- Phoenix dactylifera L., Sp. Pl.: 1188 (1753) The World Checklist of Selected Plant Families Archiválva 2012. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A növény nevének szinonimái
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Phoenix dactylifera in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
- ↑ Balázs-Sivatag: Balázs Dénes: A sivatagok világa. Budapest: Móra. 1982. ISBN 963 11 3014 2