Ugrás a tartalomhoz

François Perrier

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Perrier szócikkből átirányítva)
François Perrier
Született1594[1]
Pontarlier[2]
Elhunyt1649. november 2. (54-55 évesen)[1][3]
Párizs[4][3]
ÁlneveBourguignon
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • festőművész
  • gravírozó
  • formatervező
  • képzőművész
Tisztségeudvari festő
A Wikimédia Commons tartalmaz François Perrier témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Laokoón-csoport (1638)

François Perrier (Pontarlier, 1594 körül – Párizs, 1649. november 2.) burgundiai vagy Franche-Comté-ből származó művész, rézmetsző.

1625-ben Itáliába utazott. Műveire nagy hatással volt Giovanni Lanfranco, olasz barokk festő munkássága. 1630-ban Párizsban Simon Vouet, francia barokk festővel dolgozott együtt. 1633-ban műveire láthatólag nagy hatást gyakoroltak az ókori görög szobrászat alkotásai. 1638-ban adta ki Icones et Segmenta Nobil. Signorum et Statuarum quae Romae extant című művét (100 rézmetszetből álló tábla gyűjteménye). 1648-ban egyik alapító tagja volt a híres királyi festészeti és szobrászati akadémiának (l'Académie Royale de peinture et de sculpture).

Ő volt az első rézmetsző, aki két külön táblát használt a különféle színekhez és ezzel az első kétszínű rézmetszeteket is sikerült elkészítenie.

A rézmetszőket mindig is foglalkoztatta legalább az a kérdés, hogy a fekete (sötét) és fehér (világos) felületek hogyan ábrázolhatók megfelelően, és a színes ábrák előállításának lehetőségét is vizsgálták. Az első színes réznyomatokkal a 17. század közepén kezdtek kísérletezni. Egyes nézetek szerint a többszínű rézmetszetek technikáját Abraham Bosse fejlesztette ki, melyet 1645-ös értekezésében írt le. Ő külön lemezt használt a fekete és a többi szín számára.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b halotti anyakönyvi bizonyítvány
  2. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2021. augusztus 9. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
  3. a b Collectie Boijmans Online. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)