Apszispont

A pályának a Naphoz legközelebb illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihélium és aphéliumpontnak. A perihéliumpont távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük.

Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak. Az apszispontok elnevezései mutatják azt, hogy az távol- (ap- vagy apo-) vagy közelpont (peri-), valamint a központi égitest nevét (például Földnél -geum, Napnál -hélium, csillagnál -asztron). Így például geocentrikus (földkörüli) pálya esetén az apszispontok neve perigeum, ill. apogeum, heliocentrikus (napkörüli) pályánál perihélium, ill aphélium. Ha nem akarjuk meghatározni, hogy mi a központi égitest, akkor általánosan pericentrumként illetve apocentrumként hivatkozunk rájuk.

Központi test	Közelpont	Távolpont
Galaxis	Perigalactikon	Apogalactikon
Csillag	Periasztron	Apasztron
Fekete lyuk	Perimelasma/Perinigricon	Apomelasma/Aponigricon
Nap	Perihélium	Aphélium
Föld	Perigeum	Apogeum
Hold	Periselene/Pericynthion/Perilune	Aposelene/Apocynthion/Apolune
Jupiter	Perijove	Apojove
Szaturnusz	Perisaturnium	Aposaturnium

Az apszispontokat összekötő egyenes az apszisvonal. Elliptikus pálya esetén a két apszispont távolsága a pálya nagytengelyét adja meg, amelynek a fele az egyik pályaelem.

Etimológia

A perihélium és az aphélium szavakat Johannes Kepler alkotta meg a Nap körül keringő égitestek leírására. A peri (görögül: περί, közel) és az ap (görögül: ἀπό, távol valamitől) görög szavakat bővítette ki a Nap szóval (görögül: ἥλιος).