Ugrás a tartalomhoz

Peres–Horodecki-kritérium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Peres-Horodecki kritérium szócikkből átirányítva)

A Peres–Horodecki-kritérium egy szükséges feltétel arra, hogy az A és B kvantummechanikai rendszerek közös sűrűségmátrixa szeparálható állapotú legyen. Nevezik még PPT kritériumnak is, ahol a PPT a pozitív-szemidefinit parciális transzponáltra utal. A 2×2 és a 2×3 dimenzióban a feltétel nem csak szükséges, hanem elégséges is. Magasabb dimenziókban a teszt inkonklúzív, és bonyolultabb tesztekkel kell kiegészíteni. Arra használják, hogy bizonyítsák, hogy egy kevert állapot összefonódott, más szavakkal nem szeparálható. Tiszta állapotok esetén erre a Schmidt-dekompozíció is alkalmazható.

Definíció

[szerkesztés]

Ha a Hilbert téren van egy általános állapotunk, amelyre

,

akkor annak (B-szerinti) részleges transzponáltja a következő

.

Meg kell jegyezni, hogy a névben szereplő részleges arra utal, hogy az állapotot csak az egyik részrendszer szerint transzponálták.

Ez a definíció jobban megérthető, ha az állapotot blokk-mátrixként írjuk:

ahol , és minden blokk egy -dimenziójú négyzetes mátrix. A parciális transzponált ezek után a következő lesz:

A kritérium megállapítja, hogy ha szeparálható, akkor minden sajátértéke nem-negatív. Ezek alapján, ha -nek van negatív sajátértéke, akkor a állapot összefonódott. Az összefüggés fordított irányban is igaz, ha a rendszer vagy méretű.

Nem számít, hogy melyik részrendszer szerint végezzük a parciális transzponálást, mivel .

Példa

[szerkesztés]

Tekintsük a 2-qubites Werner-állapotokat:

Egy ilyen kvantumállapot a és a maximálisan kevert állapot keveréke. A sűrűségmátrixa a következő:

A sűrűségmátrix parciális transzponáltja:

A parciális transzponált legkisebb sajátértéke . Így az állapot összefonódott, ha .

Bizonyítás

[szerkesztés]

Ha ρ szeparálható állapot, akkor felírható

alakban. Ebben az esetben a parciális transzponálás hatása triviális:

Mivel a transzponálás mint leképezés nem változtatja a sajátértékeket, a spektruma ugyanaz, mint a spektruma, és a pozitív-szemidefinit. Így is pozitív-szemidefinit kell legyen. Vagyis minden szeparálható állapot parciális transzponáltja pozitív-szemidefinit. Ezzel bebizonyítottuk, hogy a PPT-kritérium szükséges feltétele a szeparabilitásnak.

Folytonos változójú kvantumrendszerek

[szerkesztés]

A Peres–Horodecki-kritérimot kiterjesztették folytonos változójú kvantumrendszerekre. Simon [1] a PPT kritérium olyan változatát mutatta be, amely a kanonikus változók második momentumaival van kifejezve. Azt is megmutatta, hogy ez szükséges és elégséges feltétel összefonódottságra két, Gauss-i állapotban levő módus esetén. Ref.[2] egy ekvivalens módszert mutat be. Később azt találták ,[3] hogy a kritérium szükséges és elégséges, hogy összefonódottságot detektáljon egy kétrészű rendszerben, amelyben az egyik részrendszer egy módus, a másik egynél több módus, ha a rendszer Gauss-i állapotban van. Ezzel szemben, már nem szükséges és elégséges feltétel egy olyan kétrészű rendszerben, ahol mindkét részrendszer két módusból áll. A módszer általánosítható úgy, hogy a kanonikus változók magasabb mometumait is figyelembe vesszük [4][5] vagy ha entropikus mértékeket használunk.[6][7]

Szimmetrikus rendszerek

[szerkesztés]

Szimmetrikus kétrészű rendszerek esetén a parciális transzponált pozitivitása bizonyos kéttest-korrelációk előjelével van kapcsolatban. Itt szimmetrián azt értjük, hogy a sűrűségmátrix kielégíti a

egyenletet, ahol a „flip” vagy „swap” operátor, amely megcseréli az és állapotát.

Megmutatható, hogy ilyen állapotokra parciális transzponáltja akkor és csak akkor pozitív, ha[8]

minden operátorra igaz. Így, ha igaz valamilyen -re, akkor az állapot összefonódott és nem PPT.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2000) „Peres-Horodecki Separability Criterion for Continuous Variable Systems”. Physical Review Letters 84 (12), 2726–2729. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.84.2726. PMID 11017310. 
  2. (2000) „Inseparability Criterion for Continuous Variable Systems”. Physical Review Letters 84 (12), 2722–2725. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.84.2722. PMID 11017309. 
  3. (2001) „Bound Entangled Gaussian States”. Physical Review Letters 86 (16), 3658–3661. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.86.3658. PMID 11328047. 
  4. (2005) „Inseparability Criteria for Continuous Bipartite Quantum States”. Physical Review Letters 95 (23), 230502. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.95.230502. PMID 16384285. 
  5. (2006) „Entanglement Conditions for Two-Mode States”. Physical Review Letters 96 (5), 050503. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.96.050503. PMID 16486912. 
  6. (2009) „Entropic Entanglement Criteria for Continuous Variables”. Physical Review Letters 103 (16), 160505. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.103.160505. PMID 19905682. 
  7. (2013. október 1.) „Entanglement Detection: Complexity and Shannon Entropic Criteria”. IEEE Transactions on Information Theory 59 (10), 6774–6778. o. DOI:10.1109/TIT.2013.2257936. 
  8. (2009. május 1.) „Entanglement and Permutational Symmetry”. Physical Review Letters 102 (17), 170503. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.102.170503. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Peres–Horodecki_criterion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]