Perecseny

Perecseny (Перечин)
Perecsenyi utcakép a templommal
Perecseny címere Perecseny zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Perecsenyi járás (1947–2020) Ungvári járás
Község	Perecseny község (2020–)
Rang	város
Irányítószám	89200 - 89202
Körzethívószám	+380 3145
Testvértelepülései	Lista Kriva Palanka Homonna
Népesség
Teljes népesség	6477 fő (2022. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 44′, k. h. 22° 28′48.733333333333, 22.466666666667
Perecseny Pozíció Kárpátalja térképén
Perecseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perecseny témájú médiaállományokat.

Perecseny (ukránul: Перечин [Perecsin], szlovákul: Perečany, németül: Perezindorf) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Földrajz

Ungvártól 20 km-re északkeletre, a Turja folyónak az Ungba torkolatánál fekszik.

Történelem

Az ősi település a középkorban a nevickei és az ungvári vár tartozéka.

1378-ban Közép-Szolnok vármegyei, 1435-ben Kraszna vármegyei, 1475 körül megint Közép-Szolnok vármegyei, 1473-tól állandóan Kraszna vármegyei helység volt. 1623-ban városi rangot szerzett a település.

1417-ben az itteni birtokról elhajtott tíz ökör és két ló tárgyában ellenőrzést tartottak Báthori Szaniszló fia, István számára Kusalyi Jakcsi György fia, János ellen. 1475 körül 47 forintnyi évi adót fizetett, ezek szerint népes helyiség lehetett. Báthori Miklós jobbágyait adóztatták meg.

1533-ban Perecseny egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök. Ebben az évben 14 kapuszámnyi adót fizettek Báthori Imre jobbágyai, Báthori Andráséi 12, Báthori Miklós özvegyeéi 8, Báthori Farkaséi 5 és a Báthori Jánoséi 3,5 kapuszámnyit. Ezen 42,5 kapun kívűl találtak itt még 4 bírót, 33 szegényt, 13 servitort és 13 új házat. A birtokot 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István.

1604-ben 12 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről; 1605-ben Erdőteleki Zsigmond részéről is megadóztattak 1/4 telket.

Református templomát 1668-ban kezdték építeni kőből, de a tatárjárás miatt a lakosság kénytelen volt később befejezni.

1910-ben 2534 lakosából 1447 ruszin, 605 magyar és 179 német volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Perecsenyi járásának székhelye volt. Határában márványt és mészkövet bányásznak.

2020-ig a Perecsenyi járás székhelye volt.

Népesség

2001-ben 7020 lakosa volt a városnak, melyből 6644 fő (94,64%) ukrán, 239 fő (3,41%), 43 fő (0,61%) cigány, 26 fő (0,37%) magyar, 26 fő (0,37%) szlovák, 4 fő (0,06%) román, 4 fő (0,06%) fehérorosz, 3 fő (0,04%) német anyanyelvű (a maradék 31 fő (0,44%) egyéb).

Közlekedés

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Látnivalók

• Egykori református templomának nevezetessége egy Báthory-sírkő, a templom ma már nem működik.
• Barokk temploma 1750-ben épült.

Híres emberek

• Itt született 1902. március 13-án Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrászművész.

Források

• Dr. Petri Mór.: Szilágy vármegye monográphiája IV. kötet

Galéria

• 
  Zsinagóga
• 
  Zsinagóga