Ugrás a tartalomhoz

Perecseny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Perecsin szócikkből átirányítva)
Perecseny (Перечин)
Perecsenyi utcakép a templommal
Perecsenyi utcakép a templommal
Perecseny címere
Perecseny címere
Perecseny zászlaja
Perecseny zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségPerecseny község (2020–)
Rangváros
Irányítószám89200 - 89202
Körzethívószám+380 3145
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség6477 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′, k. h. 22° 28′48.733333°N 22.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 44′, k. h. 22° 28′48.733333°N 22.466667°E
Perecseny (Kárpátalja)
Perecseny
Perecseny
Pozíció Kárpátalja térképén
Perecseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perecseny témájú médiaállományokat.

Perecseny (ukránul: Перечин [Perecsin], szlovákul: Perečany, németül: Perezindorf) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Földrajz

[szerkesztés]

Ungvártól 20 km-re északkeletre, a Turja folyónak az Ungba torkolatánál fekszik.

Történelem

[szerkesztés]

Az ősi település a középkorban a nevickei és az ungvári vár tartozéka.

1378-ban Közép-Szolnok vármegyei, 1435-ben Kraszna vármegyei, 1475 körül megint Közép-Szolnok vármegyei, 1473-tól állandóan Kraszna vármegyei helység volt. 1623-ban városi rangot szerzett a település.

1417-ben az itteni birtokról elhajtott tíz ökör és két ló tárgyában ellenőrzést tartottak Báthori Szaniszló fia, István számára Kusalyi Jakcsi György fia, János ellen.[2] 1475 körül 47 forintnyi évi adót fizetett, ezek szerint népes helyiség lehetett. Báthori Miklós jobbágyait adóztatták meg.[3]

1533-ban Perecseny egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök. Ebben az évben 14 kapuszámnyi adót fizettek Báthori Imre jobbágyai, Báthori Andráséi 12, Báthori Miklós özvegyeéi 8, Báthori Farkaséi 5 és a Báthori Jánoséi 3,5 kapuszámnyit. Ezen 42,5 kapun kívűl találtak itt még 4 bírót, 33 szegényt, 13 servitort és 13 új házat. A birtokot 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István.

1604-ben 12 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről; 1605-ben Erdőteleki Zsigmond részéről is megadóztattak 1/4 telket.

Református templomát 1668-ban kezdték építeni kőből, de a tatárjárás miatt a lakosság kénytelen volt később befejezni.

1910-ben 2534 lakosából 1447 ruszin, 605 magyar és 179 német volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Perecsenyi járásának székhelye volt. Határában márványt és mészkövet bányásznak.

2020-ig a Perecsenyi járás székhelye volt.

Népesség

[szerkesztés]

2001-ben 7020 lakosa volt a városnak, melyből 6644 fő (94,64%) ukrán, 239 fő (3,41%), 43 fő (0,61%) cigány, 26 fő (0,37%) magyar, 26 fő (0,37%) szlovák, 4 fő (0,06%) román, 4 fő (0,06%) fehérorosz, 3 fő (0,04%) német anyanyelvű (a maradék 31 fő (0,44%) egyéb).[4][5]

Közlekedés

[szerkesztés]

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Egykori református templomának nevezetessége egy Báthory-sírkő, a templom ma már nem működik.
  • Barokk temploma 1750-ben épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
  2. Lelesz, C. 181. f. 7. nr. 60. és B. 179. f. 17. nr. 45.
  3. V. ö. Csánki, I. k. 562. l. és e mű I. k. 180. l.
  4. Az ukrajnai város anyanyelvi összetétele a 2001-es népszámlálás szerint (ukrán nyelven). (Hozzáférés: 2024. december 30.)
  5. Ukrajna településeinek anyanyelvi összetétele (ukrán nyelven). Ukrán Társadalmi Adatközpont. (Hozzáférés: 2024. december 30.)

Források

[szerkesztés]
  • Dr. Petri Mór.: Szilágy vármegye monográphiája IV. kötet

Galéria

[szerkesztés]