Pentozánhatás
Pentozánhatásról beszélünk abban az esetben, ha szármaradványok kerülnek a talajba, vagy nem teljesen érett, szalmában gazdag trágyát használnak tápanyag utánpótlására, ugyanis a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, és eközben a növények tápanyaghiányosak lesznek.[1] Így éppen ellenkező hatású a trágyázás, mert a kedvező 20:1 szén:nitrogén arány kedvezőtlenre fordulhat (50:1) és átmeneti nitrogénhiány állhat elő.[2] Ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, és ezzel forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják el. Erre a célra használható a pétisó, azonban ennek túladagolása hozzájárulhat a vizek nitrátosodásához.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1] Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Dr. Zsombik László (2007): A tápanyagellátás helyzete, fontosabb szempontjai. Hozzáférés: 2017. november 3.
- ↑ [2] Sziráki László: Talajerő utánpótlás és növénytáplálás. Hozzáférés: 2017. november 3.