Pátra
| Pátra (Πάτρα) | |
 | |
| Pátra az erődből nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Kerületei | 11 |
| Polgármester | Konstantinos Peletidis |
| Irányítószám | 26x xx |
| Körzethívószám | 2610 |
| Autórendszám kódja | AX, AZ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 173 600 fő (2021)[1] |
| Népsűrűség | 1369 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 0-10 m |
| Terület | 125.4 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 38° 15′, k. h. 21° 44′38.250000°N 21.733333°EKoordináták: é. sz. 38° 15′, k. h. 21° 44′38.250000°N 21.733333°E | |
| Pátra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pátra témájú médiaállományokat. | |
Pátra (görög Πάτρα, ógörög Πάτραι, Patrai, latin Patrae) Görögország negyedik legnagyobb városa és a nyugat-görögországi Ahaia prefektúra székhelye.
Földrajz
[szerkesztés]A város a Peloponnészosz északi részén, az 1926 méter magas Panahaiko hegy lábánál, a Pátrai-öböl partján helyezkedik el. A város 215 km-re fekszik Athéntól, 94 km-re Pürgosztól, 134 km-re Korinthosztól és 144 km-re Tripolitól. A legfontosabb folyó a közelben a Glafkosz, mely a Panakhaikó hegyen ered, és a városon keresztül ömlik a tengerbe. A nagy esésű folyó 1925 óta szolgál energiával a környező falvaknak. Itt épült az ország legelső vízerőműve is. A folyó ivóvízként is szolgál Pátra lakosainak.
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,5 | 15,0 | 16,8 | 19,7 | 24,2 | 28,0 | 30,1 | 30,9 | 28,2 | 24,1 | 19,5 | 16,1 | 22,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,1 | 6,4 | 7,7 | 10,2 | 13,9 | 17,4 | 19,4 | 19,6 | 17,2 | 13,8 | 10,3 | 7,6 | 12,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 89 | 82 | 63 | 48 | 29 | 8 | 5 | 5 | 28 | 72 | 118 | 116 | 663 |
| Forrás: Hellenic National Meteorological Service[2] | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]A görög mítoszok szerint – amelyről Pauszaniasz Periégétész írt – három település egyesüléséből jött létre. Ezek közül Aroét és Antheiát Eumélosz alapította, később kettőjük között alakult Messzatisz, amelyek végül összeolvadtak.[3] Eumélosz mítosza arra utal, hogy ezen a környéken kezdődött az akhaiai földművelés.
A város helyén már időszámításunk előtt 3000 évvel is létezett egy kisebb település. A mükénéi uralom alatt (Kr. e. 1580-1100) a település kisebb virágzásnak indult. Kr. e. 280 után és a római hódítás előtt a település fontos szerepet játszott a második Akháj Szövetség megkötésében más településekkel együtt. Kr. e. 14-ben Augustus császár római kolóniát alapított a város helyén, így a római korban a település egyszerű mezőgazdaságból élő faluból fontos kikötővárossá nőtte ki magát. Krisztus után a város fontos keresztény központtá vált, majd a Római Birodalom kettéválása után is megőrizte fontosságát mint kikötőváros. 1204-ben a keresztes hadjárat során lovagok megalapították az Akháj Fejedelemséget, melynek a város is a része lett. 1430-ban az Oszmán Birodalom leigázta Bizáncot, így hamarosan az Akháj fejedelemség is török kézre került. Ezután Velence és Genova számos támadást intézett a törökök ellen a város visszafoglalása érdekében, de Pátra 1828-ig török kézen maradt. Ekkor a francia expedíciós hadtest segítségével a város felszabadult, majd gyorsan a független Görögország második legfontosabb városává vált. A 20. század elején gyors fejlődésnek indult, és Pátra lett az első görög város ahol megjelent az utcai világítás is. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek, majd a második világháború alatt olasz és német csapatok szállták meg.
A város napjainkban
[szerkesztés]Napjainkban a város jelentős idegenforgalommal bír. Ezt szolgálja a sok szálloda és a szórakozóhelyek. Nevezetességei között van a város fölé emelkedő török kori erőd és a gyönyörű Szent András Székesegyház. Továbbá nevezetes a 2004-ben épült Peloponnészoszt és Közép-Görögországot összekötő monumentális híd, mely a város mellett ível át a Korinthoszi-öblön. Januárban a városban kerül megrendezésre a Pátrai Karnevál, melyen artisták, zenészek és különböző mutatványosok lépnek fel. Az eseményt már 160 éve minden évben megrendezik a városban. Továbbá híres még a Pátrai Nemzetközi Fesztivál, melynek során színdarabok és musicaleket tekinthetünk meg minden nyáron töménytelen mennyiségben. A kulturális életet szolgálja a város számos galériája, könyvtára és színháza, köztük a híres Apolló Színház. A város 2006-ban Európa kulturális fővárosa lett.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Bydgoszcz, Lengyelország
Chișinău, Moldova
Bari, Olaszország- Ancona, Olaszország
Gjirokastër, Albánia
Split, Horvátország- Reggio Calabria, Olaszország
Limassol, Ciprus
Craiova, Románia
Banja Luka, Bosznia-Hercegovina- Famagusta, Ciprus
Saint-Étienne, Franciaország
Debrecen, Magyarország
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Patras című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021 Greek census
- ↑ Climate of Patras. Hellenic National Meteorological Service. [2012. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
- ↑ Pauszaniasz: A görög föld leírása, 7.18.2
Források
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20060813140826/http://www.patras.gr/
- https://web.archive.org/web/20110324195303/http://gogreece.about.com/od/citiestowns/a/patrasgreece06.htm
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlapja
- A pátrai karnevál honlapja (görögül és angolul)
- Pátra, Európa kulturális fővárosa 2006-ban (görögül és angolul)
- Pátrai kalauz
- Video about Patras Carnival from Travel Channel videó a pátrai karneválról
- Videó a kulturális főváros projektről
| Előző: Cork |
Következő: Luxembourg, Nagyszeben |
