Csíkos nyálkáshal

Csíkos nyálkáshal
	A hal közelről
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Öregrend:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Blennioidei;
Család:	Nyálkáshalfélék (Blenniidae);
Nem:	Parablennius; Miranda-Ribeiro, 1915
Faj:	P. gattorugine;
Tudományos név
	Parablennius gattorugine; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Blennius gattorugine Linnaeus, 1758; Blennius ruber Valenciennes, 1836; Blennius varus Pallas, 1814; Parablennius gattorougine (Linnaeus, 1758);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csíkos nyálkáshal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos nyálkáshal témájú médiaállományokat és Csíkos nyálkáshal témájú kategóriát.

A csíkos nyálkáshal (Parablennius gattorugine) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a nyálkáshalfélék (Blenniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A csíkos nyálkáshal előfordulási területe az Atlanti-óceán északkeleti részén, valamint a Földközi- és a Márvány-tengerben van. Az atlanti-óceáni elterjedése Írországtól Marokkóig tart. A kontinentális Portugália part menti részein is vannak állományai, azonban az Azori- és Madeira-szigetek körüli vizekben nem ez a faj él, hanem a hozzá hasonló Parablennius ruber. Korábban e két fajt összetévesztették.

Megjelenése

Ez a halfaj általában 17,5 centiméter hosszú, de akár 30 centiméteresre is megnőhet. Hátúszóján 13-14 tüske látható. Szemei fölött és az orrnyílásokon, tapogató nyúlványok vannak. A felső állcsontján nincsenek szemfogak. Az ívási időszakban a hím csokoládébarna színt ölt, továbbá a farok alatti úszóján gömb alakú mirigyek nőnek. Az oldalvonal hátrafelé haladva szétágazik, leghátul pedig szaggatottan látható.

Életmódja

Tengeri halfaj, amely a fenéken él, körülbelül 3-32 méteres mélységben. Nem vándorol. Hajnalkor és napnyugtakor tevékeny. A kifejlett állat a vízalatti sziklákat választja élőhelyül, míg az ivadék és fiatal példány a tengerifű és egyéb tengeri növényzet között keres menedéket.

Szaporodása

Ikrák által szaporodik. Az ívási időszak március - május között van. Az ikrák ragadósak és a fenékre rögzülnek. A hím, akár több nőstény ikráit és ivadékait is őrizheti, illetve gondozhatja, amíg azok be nem töltik az egy hónapot.

Felhasználása

A csíkos nyálkáshalnak csak kismértékű halászata van. Főleg az akváriumoknak fogják be e fajt.

Képek

Igen jól álcázza magát
Jól látszanak a szemek fölötti tapogató nyúlványok

Források

Parablennius gattorugine (Linnaeus, 1758) FishBase
Wheeler, A., 1992. A list of the common and scientific names of fishes of the British Isles. J. Fish Biol. 41(suppl.A):1-37.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap