Dóczyfürésze
| Dóczyfűrésze (Píla) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1534 |
| Polgármester | Eugen Čižmárik |
| Irányítószám | 966 81 (pošta Žarnovica) |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 380 m |
| Terület | 25,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 31′ 16″, k. h. 18° 35′ 37″48.521100°N 18.593700°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 16″, k. h. 18° 35′ 37″48.521100°N 18.593700°E | |
| Dóczyfűrésze weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dóczyfűrésze témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dóczyfűrésze (1890-ig Pila, szlovákul: Píla, németül: Paulisch Pila) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Újbányától 20 km-re, északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Eredeti neve a szlovák píla (= fűrész) főnévvel azonos. 1890-ben mesterségesen alkotott magyarosított nevét egyenes fordítással kapta, az új előtag a falu egykori birtokosára utal.
Története
[szerkesztés]1534-ben említik először, Revistye várának uradalmához tartozott.
Vályi András szerint "PILA. Német falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, és a’ Kir. Kamara, az előtt az Elefánti Paulinus Atyáknak bírtokok vala harmad része, lakosai katolikusok, fekszik Zsarnótzhoz egy mértföldnyire, határja jól termő, vagyonnyai szépek, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Pila (Polich), német-tót falu Bars vmegyében, Velkapolához 1 mföld. 1460 kath. lak. Kath. paroch. templom. Nagy kiterjedésü határa sovány, de erdeje, legelője sok. F. u. nagy részt a kamara, azután a religioi kincstár. Ut. p. Selmecz."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint "Dóczifűrésze, az újbányai hegycsoport alatt, a Feketepatak mellett fekvő német kisközség, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 1783. Hajdan az elefánti pálosok birtoka volt, később a revistyei vár tartozéka lett és a Dóczyak voltak az urai, ezek után pedig a kincstár, mely itt ma is birtokos. Azelőtt Pjla vagy Pila, németül Polisch volt a neve. Katholikus temploma 1744-ben épült. Postája, távirója és vasúti állomása Zsarnócza."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
1944-ben német lakosságát kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek.
Népessége
[szerkesztés]1891-ben 1683-an lakták.
1910-ben 1857, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 165 lakosából 150 szlovák volt.
2011-ben 144 lakosából 125 szlovák.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
A Zsarnócai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsarnóca (Žarnovica) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |