Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
| Pákozdi-ingókövek | |
 | |
| A Pákozd melletti ingókövek egyike, a Kocka-kő | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | Velencei-hegység |
| Legközelebbi város | Pákozd, Sukoró |
| Terület | 0,44 km² |
| Alapítás ideje | 1951 |
| Felügyelő szervezet | Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és HM Budapesti Erdőgazdasági Rt. Lovasberényi Erdészete |
| Elhelyezkedése | |
 Pákozdi-ingókövek
Pozíció a Velencei-tó térképén
| |
 é. sz. 47° 14′ 09″, k. h. 18° 32′ 13″47.235833°N 18.536944°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 09″, k. h. 18° 32′ 13″47.235833°N 18.536944°E | |
| Pákozdi-ingókövek weboldala | |
A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd és Sukoró települések közigazgatási területén. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják.
Kialakulás
[szerkesztés]
A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette.
A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el.
Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén.
Források
[szerkesztés]- Gímes Endre, Észak-Dunántúl, Budapest, Panoráma, 1980, 65–66.
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 424. o. ISBN 963-9257-11-7
- Gerecse, Vértes, Velencei-hegység – turistakalauz térképpel, Budapest, Cartographia, 2008, 151, 155.
