Ugrás a tartalomhoz

Felálló madársóska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oxalis stricta szócikkből átirányítva)
Felálló madársóska
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Madársóska-virágúak (Oxalidales)
Család: Madársóskafélék (Oxalidaceae)
Nemzetség: Madársóska (Oxalis)
L., 1753
Faj: O. stricta
Tudományos név
Oxalis stricta
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Acetosella fontana (Bunge) Kuntze
  • Acetosella stricta (L.) Kuntze
  • Ceratoxalis coloradensis (Rydb.) Lunell
  • Ceratoxalis cymosa (Small) Lunell
  • Ceratoxalis stricta (L.) Lunell
  • Oxalis bushii Small
  • Oxalis coloradensis Rydb.
  • Oxalis corniculata var. stricta (L.) Sav.
  • Oxalis cymosa Small
  • Oxalis europaea Jord.
  • Oxalis europaea var. bushii (Small) Wiegand
  • Oxalis europaea var. lanulosa Benke
  • Oxalis europaea f. subglabrata Wiegand
  • Oxalis europaea f. vestita Wiegand
  • Oxalis europaea f. villicaulis Wiegand
  • Oxalis fluminensis var. bushii (Small) H.Hara
  • Oxalis fluminensis f. cymosa (Small) H.Hara
  • Oxalis fluminensis f. pallidiflora (Fernald) H.Hara
  • Oxalis fluminensis f. subglabrata (Wiegand) H.Hara
  • Oxalis fluminensis f. villicaulis (Wiegand) H.Hara
  • Oxalis fontana Bunge
  • Oxalis fontana var. bushii (Small) H.Hara
  • Oxalis interior (Small) R.Knuth
  • Oxalis lejeunei Rouy
  • Oxalis navieri Jord.
  • Oxalis oneidica House
  • Oxalis shinanoensis T.Itô
  • Oxalis stricta var. bushii (Small) Farw.
  • Oxalis stricta f. cymosa (Small) C.F.Reed
  • Oxalis stricta var. villicaulis (Wiegand) Farw.
  • Oxalis stricta var. viridiflora Hus
  • Oxalis stricta f. viridiflora (Hus) Fernald
  • Oxys stricta (L.) All.
  • Xanthoxalis bushii (Small) Small
  • Xanthoxalis coloradensis (Rydb.) Rydb.
  • Xanthoxalis cymosa (Small) Small
  • Xanthoxalis europaea (Jord.) Moldenke
  • Xanthoxalis europaea var. bushii (Small) Moldenke
  • Xanthoxalis europaea f. vestita (Wiegand) Moldenke
  • Xanthoxalis fontana (Bunge) Holub
  • Xanthoxalis fontana subsp. villicaulis (Wiegand) Tzvelev
  • Xanthoxalis interior Small
  • Xanthoxalis stricta (L.) Small
  • Xanthoxalis stricta subsp. villicaulis (Wiegand) Tzvelev
  • Xanthoxalis stricta f. viridiflora (Hus) Moldenke
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Felálló madársóska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Felálló madársóska témájú médiaállományokat és Felálló madársóska témájú kategóriát.

A felálló madársóska (Oxalis stricta) a madársóskafélék családjába tartozó, Észak-Amerikában őshonos, Európában inváziós fajként viselkedő növény.

Megjelenése

[szerkesztés]

A felálló madársóska 10–40 cm magas, lágyszárú egynyári vagy évelő növény. Elágazó szára egyenesen felálló, elálló szőrökkel borított, de lehetnek rajta felszínhez simuló szőrök is; esetenként lekopaszodik. A szárcsomóknál nem gyökerezik le. 1,5–2 cm-es, világoszöld levelei hármasan összetettek, a levélkék hosszuk egynegyedéig-egyötödéig karéjosak. A levélnyél tövénél - a rokon hazai fajoktól eltérően - nincs pálhalevél. A többi madársóskához hasonlóan gyenge fényviszonyok között a levelek összecsukódnak.

Áprilistól októberig virágzik. 1-5 virága álernyőt alkot. Az 1,5 cm átmérőjű virágok kocsányai felállók vagy vízszintesen oldalra állnak. Öt sárga szirma 4–8 mm hosszú. A csészelevelek 3–4 mm-esek, hegyes végűek, rövid szőrökkel borítottak. A porzók száma tíz, amikhez egy bibe társul.

Termése 7–12 mm hosszú, keskeny, hegyes toktermés. Felületén 0,5–2 mm-es elálló, világoszöld szőrök találhatóak; kisebb, hozzásimuló szőrök nincsenek. 1-1,3 mm-es magvait 8-12 keresztirányú ránc barázdálja.

A felálló madársóskán kívül Magyarországon három másik rokon faj fordul elő, az őshonos erdei madársóska (O. acetosella) és a szintén invazív szürke madársóska (O. corniculata) és parlagi madársóska (O. dillenii).

Elterjedése

[szerkesztés]

Észak-Amerikában, az Egyesült Államok keleti és középső részén őshonos, nyugaton Indiana államtól keleten Pennsylvaniáig, délen pedig Georgia és Louisiana államokig. Európába feltehetően a 19. század végén került át.

Magyarországra valamikor a 20. század elején került. Első megjelenése nem ismert, 1925-ben már biztosan megtalálható volt. Az egész ország területén előfordul, de a Nyugat-Dunántúlon (Szigetköz, Kisalföld, Őrség, Zalai-dombság) különösen gyakori gyomnövény.

Életciklusa

[szerkesztés]

Melegebb éghajlat alatt évelő, hűvösebb körülmények között (mint Magyarországon) egynyári növény. Főleg magokkal terjed. Felnyíló tokterméseik több méterre is elszórják a magokat, amelyek legjobban 15–26 °C-on csíráznak. A virágok áprilisban jelennek meg rajta, de folyamatosan virágzik, egészen szeptember végéig-október elejéig. Önmegporzó vagy rovarok porozzák be.

Kertekben, parkokban, tarlókon, erdei nyiladékokban gyakori növény. Fénykedvelő, de tűri az árnyékolást. A nedves, üde, semleges kémhatású talajt preferálja.

Felhasználása

[szerkesztés]

Levelei ehetőek, kellemesen savanyú ízűek, de oxálsavtartalma miatt nagyobb mennyiségben fogyasztva megköti a szervezet kalciumtartalékait, a kalcium-oxalát kristályok pedig károsíthatják a vesét. Sok C-vitamint tartalmaz. A növényből főzéssel sárgás-narancssárgás festékanyag készíthető.

Források

[szerkesztés]