Bőröndhalfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő paleocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||
 Pettyes bőröndhal (Ostracion meleagris)
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bőröndhalfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bőröndhalfélék témájú kategóriát. |
A bőröndhalfélék (Ostraciidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának és a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjének egyik családja.
A családba 25 élő és 2 fosszilis faj tartozik.
Előfordulásuk
[szerkesztés]A bőröndhalfélék előfordulási területei az Indiai-, az Atlanti- és a Csendes-óceánok. Általában a trópusokon élnek, de a Lactophrys trigonus, amely Florida környékén él, megtalálható északon, a massachusettsi Cape Codnál is.
Megjelenésük
[szerkesztés]Ezek a halak általában kistestűek, de az Acanthostracion quadricornis 50 centiméteresre is megnőhet. Alakúk és színezetük igen változatos, de a legtöbbjükön hatszög alakú mintázat található. A hatszög alakú pikkelyek összeforrtak, emiatt a halak nehézkesen mozognak. A bőrönszerű testből, csak a száj, a farok és az úszók nyúlnak ki. Egyes fajnak „szarva” is van. Amikor támadás éri, a Lactophrys-fajok, bőrükön keresztül méreganyagokat termelnek. Habár a felnőtt állatok teste „négyszögletű”, a fiatalok inkább gömbalakúak, és színesebbek, mint szüleik.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba az alábbi 7 élő nem és 2 fosszilis nem tartozik:
- Acanthostracion – 4 faj
- Lactophrys – 3 faj
- Lactoria – 4 faj
- Ostracion – 8 faj
- Paracanthostracion – 1 faj
- Paracanthostracion lindsayi (Phillipps, 1932)
- Rhynchostracion – 1 faj
- Rhynchostracion nasus (Bloch, 1785)
- Tetrosomus – 4 faj
- †Eolactoria
- †Eolactoria sorbinii Tyler 1976 – eocén, Olaszország
- †Oligolactoria
- †Oligolactoria bubiki Tyler 1980 – oligocén, Csehország
Toxikusságuk
[szerkesztés]A családba tartozó fajok képesek bőrükön keresztül az állat védelmét szolgáló kationos felületaktív anyagokat kiválasztani.[1] Ennek egyik példája a pahutoxin, egy vízoldékony, kristályos toxin, amit az Ostracion lentiginosus és más fajok bőre alól stresszhelyzetben kiválasztódó nyálkában találtak meg.[2] A pahutoxin a 3-acetoxi-palmitinsav kolinklorid-észtere,[3] ami hasonlóan viselkedik, mint a tüskésbőrűekben található, szteroid hatású szaponinok.[2] Amikor a méreganyagot tartalmazó nyálka elhagyja a hal testét, gyorsan feloldódik a környezetben, káros hatást fejtve ki a környező halakra. Figyelembe véve, hogy ez a toxin kémiailag mennyire hasonlít a tisztítószerekre, elképzelhető, hogy a tengervízbe kerülő mosószerek hatással vannak a tengeri élővilág receptor-vezérelt folyamataira.[4]
Rokon fajok
[szerkesztés]A bőröndhalfélék legközelebbi rokonai a gömbhalfélék (Tetraodontidae) és a vérteshalfélék (Monacanthidae).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Abdulhaqq, A.J. and Shier, W.T. (1991) Icthyocrinotoxins and their potential use as shark repellents. Journal of Toxicology-Toxin Reviews, 10(3): 289-320
- ↑ a b Boylan, D. B. and Scheuer, P. J. (1967) Pahutoxin: A Fish Poison. American Association for the Advancement of Science, 155(3758): 52-56
- ↑ [1]
- ↑ Kalmanzon, E., Aknin-Herrman, R., Rahamim, Y., Carmeli, S., Barenholz, Y. and Zlotkin, E. (2001) Cooperative cocktail in a chemical defence mechanism of a trunkfish. Cellular & Molecular Biology Letters, 6: 971-984
Források
[szerkesztés]- Ostraciidae FishBase Archiválva 2020. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ITIS szerinti rendszerbesorolás
- Froese, Rainer, and Daniel Pauly, eds. (2005). "Ostraciidae" in FishBase. November 2005 version.
- Zim, Herbert, and Shomemaker, Hurst. Fishes. Golden Press, New York (1955).
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostraciidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
