Vajvirágfélék

Vajvirágfélék
	Striga bilabiata
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Vajvirágfélék (Orobanchaceae); Vent.
Típusnemzetség
	Orobanche; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vajvirágfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vajvirágfélék témájú kategóriát.

A vajvirágfélék, néha szádorfélék vagy szádorgók (Orobanchaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó növénycsalád. 90 nemzetség több mint 2000 faja tartozik ide. Több génusz korábban a polifiletikusnak bizonyult Scrophulariaceae sensu lato (tágabb értelemben vett görvélyfűfélék) részét alkotta. Jól megalapozott, monofiletikus családot alkot. Kozmopolita család, képviselői előfordulnak Eurázsia mérsékelt éghajlatú részein, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ausztrália, Új-Zéland és a trópusi Afrika egyes részein.

Az egyetlen, teljesen autotróf nemzetségen (Lindbergia) kívül a család többi tagja teljes parazita vagy félparazita (holo-, illetve hemiparazita) életmódot folytató egyéves vagy évelő lágyszárú növény, illetve cserje. Gyökérélősködők. A holoparazita növények (pl. Orobanche, Lathraea, Epifagus) klorofillt nem is tartalmaznak, színük így sárgás, barnás, lila vagy fehér is lehet. A hemiparazita növények (a Scrophulariaceae-ből áthelyezve) képesek a fotoszintézisre, fakultatív vagy obligát paraziták is lehetnek.

A családon belüli elemzések szerint bár az evolúció során maga a szívógyökér egyszer alakult csak ki, a holoparazitizmusra áttérés egymástól függetlenül, többször is végbement.^[1]

Virágzatuk fürtös, zigomorf, hímnős virágokkal, melyek kiszáradva iridoidtartalmuk miatt megfeketednek. A nem húsos toktermésben igen apró magvak találhatók, melyeket a szél terjeszt.

Nemzetségek

Aeginetia (parazita, 3 faj)
Agalinis gerardia (félparazita, 40 faj)
Alectra (félparazita, 30-40 faj)
Ancistrostylis (félparazita, 1 faj)
Asepalum (félparazita)
Aureolaria (félparazita, 11 faj)
Bartsia (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 49 faj)
Bellardia (félparazita)
Boschniakia (parazita, 5 faj)
Brandisia (félparazita)
Buchnera (félparazita, legalább 100 faj)
Bungea (félparazita, 2 faj)
Buttonia (félparazita, 3 faj)
Castilleja (félparazita, legalább 200 faj)
Cellulanus parvus (parazita)
Centranthera (félparazita, 9 faj)
Christisonia (parazita, 17 faj)
Cistanche (parazita, 16 faj)
Clevelandia (félparazita, 1 faj)
Conopholis (parazita, 2 faj)
Cordylanthus (18 faj)
Cycnium (félparazita, 15 faj)
Cymbaria (félparazita)
Dasistoma (félparazita, 1 faj)
Epifagus (parazita, 1 faj)
Escobedia (félparazita, 6 faj)
Esterhazya (félparazita, 5 faj)
szemvidító (Euphrasia) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; legalább 170 faj)
Gerardiina (félparazita, 2 faj)
Ghikaea (félparazita, 1 faj)
Gleadovia (parazita, 6 faj)
Graderia (félparazita, 5 faj)
Harveya (parazita, 25-40 faj)
Hedbergia (félparazita, 1 faj)
Hyobanche (parazita, 8 faj)
Lamourouxia (félparazita, 28 faj)
vicsorgó (Lathraea) (parazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 7 faj)
Leptorhabdos (félparazita, 1 faj)
Leucosalpa (félparazita, 3 faj)
Lindenbergia (nem parazita, 15 faj)
Macranthera (félparazita, 1 faj)
Magdalenaea (félparazita, 1 faj)
Mannagettaea (parazita, 3 faj)
csormolya (Melampyrum) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 35 faj)
Melasma (félparazita, 5 faj)
Micrargeria (félparazita, 5 faj)
Micrargeriella (félparazita, 1 faj)
Monochasma (félparazita, 4 faj)
Nesogenes (félparazita)
Nothobartsia (félparazita, 2 faj)
Nothochilus (félparazita, 1 faj)
fogfű (Odontites) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 26-30 faj; morfológiai különbözőségek miatt a génuszról leválasztották a Macrosyringion, Odontitella, Bornmuellerantha és Bartsiella csoportokat,^[2] ezt molekuláris genetikai bizonyítékokkal még nem sikerült alátámasztani.)
Omphalotrix (félparazita, 1 faj)
Ophiocephalus (félparazita, 1 faj)
vajvirág vagy szádor (Orobanche) (parazita, kb. 150 faj)
Orthocarpus (félparazita, 9 faj)
Parastriga (félparazita, 1 faj)
Parentucellia (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 2 faj)
kakastaréj (Pedicularis) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; legalább 350 faj)
Petitmenginia (félparazita, 2 faj)
Phacellanthus (parazita, 2 faj)
Phelypaea (parazita, 4 faj)
Phtheirospermum (félparazita, 7 faj)
Physocalyx (félparazita, 2 faj)
Platypholis (parazita, 1 faj)
Pseudobartsia (félparazita, 1 faj)
Pseudomelasma (félparazita, 1 faj)
Pseudosopubia (félparazita, 7 faj)
Pseudostriga (félparazita, 1 faj)
Pterygiella (félparazita, 3 faj)
Radamaea (félparazita, 5 faj)
Rhamphicarpa (félparazita, 6 faj)
Rhaphispermum (félparazita)
kakascímer (Rhinanthus) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 45 faj)
Rhynchocorys (félparazita, 6 faj)
Schwalbea (félparazita, 1 faj)
Seymeria (félparazita, 25 faj)
Sieversandreas (félparazita, 1 faj)
Silviella (félparazita, 2 faj)
Siphonostegia (félparazita, 3 faj)
Sopubia (félparazita, 60 faj)
Spirostegia (félparazita, 1 faj)
Striga (félparazita, 40 faj)
Tetraspidium (félparazita, 1 faj)
Thunbergianthus (félparazita, 2 faj)
Tienmuia (parazita, 1 faj)
Tozzia (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 1 faj)
Triphysaria (félparazita, 5 faj)
Vellosiella (félparazita, 3 faj)
Xizangia (félparazita, 2 faj)
Xylocalyx (félparazita, 5 faj)

Források

Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Orobanchaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, 2003 (ISBN 963-463-632-2), 174. oldal
↑ Markus Bolliger: Monographie der Gattung Odontites (Scrophulariaceae) sowie der verwandten Gattungen Macrosyringion, Odontitella, Bornmuellerantha und Bartsiella. In: Willdenowia: Annals of the Botanic Garden and Botanical Museum Berlin-Dahlem, Band 26, 1996. Seiten 37–168. (Online: Teil 1^{[halott link]}, Teil 2^{[halott link]}, Teil 3^{[halott link]}, Teil 4^{[halott link]})

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, 2003 (ISBN 963-463-632-2), 174. oldal

[Bollinger96-2] Markus Bolliger: Monographie der Gattung Odontites (Scrophulariaceae) sowie der verwandten Gattungen Macrosyringion, Odontitella, Bornmuellerantha und Bartsiella. In: Willdenowia: Annals of the Botanic Garden and Botanical Museum Berlin-Dahlem, Band 26, 1996. Seiten 37–168. (Online: Teil 1^{[halott link]}, Teil 2^{[halott link]}, Teil 3^{[halott link]}, Teil 4^{[halott link]})

[1]

[2]