Takarmánybaltacim

Takarmánybaltacim
	Virágos példányok Németországban
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Bükkönyformák (Faboideae);
Nemzetség-; csoport:	Hedysareae;
Nemzetség:	Baltacim (Onobrychis);
Alnemzetség:	Onobrychis subg. Onobrychis;
Fajcsoport:	Onobrychis sect. Onobrychis;
Faj:	O. viciifolia;
Tudományos név
	Onobrychis viciifolia; Scop. (1772)
Szinonimák
	Homotypic Hedysarum collinum Salisb., Prodr. (Salisbury) 341. 1796, nom. illeg.; Onobrychis decumbens Wallr., Linnaea 14: 616. 1840; Erst. Beitr. Fl. Hercyn. 2: 1841. 246. 1841.; Hedysarum onobrychis L., Sp. Pl. 751. 1753.; Onobrychis onobrychis (L.) H.Karst., Deut. Fl. 681. 1883, nom. inadmiss.; Onobrychis spicata Moench, Meth. 122. 1794, nom. illeg.; Heterotypic Onobrychis esponellae Sennen, Pl. Espagne 1928 n.º 6561. 1928-29, in sched.; Onobrychis sativa Lam., Fl. Franç. 2: 652. 1779.; Onobrychis viciifolia subsp. sativa (Lam.) Thell., Mém. Soc. Sci. Nat. Cherbourg 38: 342. 1912, nom. inval.; Onobrychis viciifolia var. decumbens (Wallr.) Prantl, Ber. Deutsch. Bot. Ges. 6: CXXX. 1888.; Onobrychis vulgaris Gueldenst., Reis. Russland 2: 19, 33. 1791.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Takarmánybaltacim témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Takarmánybaltacim témájú médiaállományokat és Takarmánybaltacim témájú kategóriát.

A takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Régi nevei: csacsiöröm, örököslóhere, pulykafű, szamárcsikor, szamárhere. Tudományos nevét (a.m. 'bükkönylevelű', a Vicia = bükköny és folia = levél szavak összetételéből) szárnyas levélkéiről kapta.

Előfordulása

Délkelet-Európából származik, de már az egész kontinensen meghonosodott. Algériába, Ausztráliába és Tasmaniába betelepítették. Sok helyen termesztik.

Megjelenése

A takarmánybaltacim évelő növény, felemelkedő vagy felálló szára 30-60 centiméter magas, olykor a 80 centimétert is elérheti. Levelei párosan szárnyaltak, 5-12 pár hosszúkás tojásdad levélkével. Virágai világos bíborpirosak, a vitorla 8-13 milliméter hosszú, sötétebb színű erekkel. A virágzat felnyílás előtt hosszúkás, tojásdad, később megnyúlt, hosszú fürt, amely akár 50 virágú is lehet. A csónak csaknem olyan hosszú, mint a vitorla, a párta 2 oldalsó, szétálló szirma (az evezők) pedig rövidebb, mint a gyapjas szőrű csésze. Termése kemény héjú, kerekded, bordás rajzolatú, szélén fogas, egymagvú hüvely.

Életmódja

A takarmánybaltacim rétek, száraz gyepek, szántók, parlagok és útszélek lakója. Leginkább a meleg, laza vályog-, lösz- vagy homoktalajokon nő. A lennel együtt tömegesen telepszik meg a vasúti töltéseken. A lucerna termesztésére alkalmatlan talajokon vetik is. Mészkedvelő.

A virágzási ideje májustól július végéig tart.