Ugrás a tartalomhoz

Folyami vakság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Onchocerciasis szócikkből átirányítva)
Folyami vakság
Főbb tünetek
Adatbázisok
DiseasesDB9218
eMedicinemed/1667  oph/709
MeSH IDD009855
A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami vakság témájú médiaállományokat.

Az Onchocerciasis, amely folyami vakság néven is ismert, az Onchocerca volvulus parazita féreg által okozott betegség.[1] Tünetei erős viszketés, a bőr feldudorodása, és gyengénlátás.[1] A vakság második leggyakoribb fertőzés miatti oka a kötőhártya-gyulladás után.[2] Afrika és Amerika trópusi területein fordul elő.

Elterjedése

[szerkesztés]

Megközelítőleg 17 - 25 millió ember fertőzött folyami vaksággal, akik közül kb. 0,8 millió ember valamilyen fokon elvesztette a látását.[3][4] A legtöbb fertőzés Fekete-Afrika területén történik, de jelentettek fertőzéseket Jemen valamint Közép- és Dél-Amerika területéről is.[1]

Kórokozója

[szerkesztés]
Az Onchocerca volvulus életciklusa

A parazita férget a simulium nembe tartozó fekete légy (S. damnosum és S. neavei Afrikában, S. metallicum Közép-Amerikában, S. ochraceum Közép- és Dél-Amerikában) csípése terjeszti.[1] Rendszerint a fertőzéshez sok csípésre van szükség.[3] Ezek a legyek folyók közelében élnek, innen a betegség neve.[2] Ezután a férgek lárvákat hoznak létre, amelyek a bőrbe hatolnak.[1] A férgek teljes kifejlődéséhez tíz hónap szükséges. Itt fertőzik meg a következő fekete legyet, amely megcsípi a személyt.[1] A férgek élettartama akár 17 év is lehet. A dudorokban élnek.

Felismerése

[szerkesztés]

Diagnózist sokféle módon lehet készíteni, többek között: a bőrbiopsziát fiziológiás oldatba téve és megvárva, hogy a lárva kikeljen, a szemben lárvát keresve és a bőr alatti dudorokban kifejlett férgeket keresve.[5]

Megelőzése és kezelése

[szerkesztés]

A betegség ellen nincs védőoltás.[1] Megelőzni a légycsípés elkerülésével lehet.[6] Ez történhet rovarriasztóval vagy alkalmas ruházattal.[6] Másik erőfeszítés a légypopuláció csökkentése rovarirtókkal.[1] Erőfeszítések a betegség megszüntetésére egész embercsoportok évente kétszeri kezelésével a világ több részén történnek.[1] A megfertőzöttek ivermektin gyógykezelést kapnak hat-tizenkét havonta.[1][7] Ez a kezelés a lárvát megöli, de a felnőtt férget nem.[4] A doxiciklin gyógykezelés, amely megöli a wolbachia nevű endoszimbionta baktériumot, úgy tűnik, hogy gyengíti a férgeket, ez néhány páciensnél ajánlott.[4] A doxyciclines kezeléssel a nőstény férgek hat hét alatt terméketlenné tehetők.[8] A bőr alatti csomók eltávolítása sebészeti úton szintén elképzelhető.[7] A felnőtt férgek ellen Suramint használnak, ami az 1916-ban szintetizált Germanin hatóanyaga. Ez volt az álomkór elleni első hatóanyag.

Története

[szerkesztés]

1915-ben Rodolfo Robles hozta kapcsolatba először a férget a szembetegséggel.[9] Az Egészségügyi Világszervezet az elhanyagolt trópusi betegségek közé sorolja.[10]

Az 1970-es évek elején a betegség terjedni kezdett, különösen Burkina Fasóban. A súlyos egészségügyi következmények mellett gazdasági károkat is okozott, mivel az emberek elmenekültek a termékeny folyóvölgyekből a betegség elől, így csökkent az élelmiszer-termelés, ami éhínséget okozott. A WHO 1974-ben programot indított a betegség ellen. Először csak Benin, Burkina Faso, Ghána, Elefántcsontpart, Mali, Niger és Togo vett benne részt, majd 1984-ben csatlakozott Guinea, Guinea-Bissau, Szenegál és Sierra Leone is.[11]

Sokáig nem volt ismert specifikus gyógyszer. A programban dietilkarbamazint használtak, aminek erősek voltak a mellékhatásai, például csalánkiütés, alacsony vérnyomás tachikardiával, és ödéma. A program része volt a legyek irtása is, és a folyóvölgyek újratelepítése is.[11] 1988-tól új gyógyszereket kezdtek használni, Mectizant és más ivermektin hatóanyagú szereket. 1995-től a program új nevet kapott (African Programme for Onchocerciasis Control APOC), és most már 24 országban folytatták. 2012-ig több, mint 100 millió embert kezeltek, és a veszélyeztetett területek 95%-át lefedték.[12]

1992-ben az amerikai program is elindult, 2011-ben hat országban (Brazília, Kolumbia, Ecuador, Guatemala, Mexikó, Venezuela) 13 területet vontak be.[13] Több országból sikerült eltüntetni a betegséget (Kolumbia 2013, Ecuador 2014, Mexikó 2015). 2015 őszén jelentették, hogy már csak Brazília és Venezuela határán fordul elő Dél-Amerikában.[14][15]

2015-ben William C. Campbell és Satoshi Ōmura kapta az orvosi Nobel-díj egyik felét az Avermectin felfedezéséért, ami egy fontos szer a fonalférgek ellen, és a folyami vakság legyőzésének fontos eszköze[16]

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h i j Onchocerciasis Fact sheet N°374. World Health Oragnization, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  2. ↑ a b Onchocerciasis (also known as River Blindness). Parasites. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  3. ↑ a b Parasites – Onchocerciasis (also known as River Blindness) Epidemiology & Risk Factors. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  4. ↑ a b c Brunette, Gary W.. CDC Health Information for International Travel 2012 : The Yellow Book. Oxford University Press, 258. o. (2011). ISBN 9780199830367 
  5. ↑ Onchocerciasis (also known as River Blindness) Diagnosis. Parasites. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  6. ↑ a b Onchocerciasis (also known as River Blindness) Prevention & Control. Parasites. CDC, 2013. május 21. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  7. ↑ a b Murray, Patrick. Medical microbiology, 7th, Philadelphia: Elsevier Saunders, 792. o. (2013). ISBN 9780323086929 
  8. ↑ Doxycyclin zur Chemotherapie der Filariosen: Elimination von Wolbachien, essenziellen bakteriellen Endosymbionten in den Würmern
  9. ↑ 9. Filariasis, Medical entomology, Revised, Dordrecht: Kluwer Academic, 301. o. (2004). ISBN 9781402017940 
  10. ↑ Reddy M, Gill SS, Kalkar SR, Wu W, Anderson PJ, Rochon PA (2007. október 1.). „Oral drug therapy for multiple neglected tropical diseases: a systematic review”. JAMA 298 (16), 1911–24. o. DOI:10.1001/jama.298.16.1911. PMID 17954542. 
  11. ↑ a b Ellen de Nesnera: River blindness battle: A success story. In: Africa Report. Jhg. 31 Nr. 1, Januar/Februar 1986, S. 31.
  12. ↑ African Programme for Onchocerciasis Control (APOC). WHO. (Hozzáférés: 2015. október 7.)
  13. ↑ Ken Gustavsen, Adrian Hopkins, Mauricio Sauerbrey: Onchocerciasis in the Americas: from arrival to (near) elimination. In: Parasites & Vectors. 4, 2011, S. 205, doi:10.1186/1756-3305-4-205.
  14. ↑ Brazil and Venezuela border is the last place in the Americas with river blindness. Outbreak News Today. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  15. ↑ Onchocerciasis Elimination Program for the Americas (OEPA). World Health Organization. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  16. ↑ Jan Andersson, Hans Forssberg, Juleen R. Zierath: Avermectin and Artemisinin - Revolutionary Therapies against Parasitic Diseases. The Nobel Assembly at Karolinska Institutet, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2015. október 5.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Onchozerkose című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Folyami_vakság&oldid=27395593”