Ohm törvénye
Ohm törvénye egy fizikai törvényszerűség, amely egy fogyasztón (pl. elektromos vezetékszakaszon) átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. A törvényszerűséget Georg Simon Ohm német fizikus 1826-ban ismerte fel először.
A törvény
[szerkesztés]A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramerősség a vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel egyenesen arányos, vagyis:
ahol az R egy állandó érték, az adott vezetékszakaszra jellemző elektromos ellenállás.
(A törvény nem csak vezetékszakaszra, hanem általában bármilyen villamos ellenállást tanúsító fogyasztóra érvényes: a fogyasztó ellenállása megegyezik a sarkai közt mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával.)
Az ellenállás mértékegysége az ohm:
.
Ugyanazon fogyasztó esetében a feszültség és az áramerősség között egyenes arányosság van. Ezt az összefüggést első ízben Ohm német fizikus állapította meg, és róla Ohm törvényének nevezzük.
Fémes vezeték ellenállása
[szerkesztés]A mérésekből (és egyszerű gondolatmenetből is) következik, hogy egy adott keresztmetszetű, homogén anyagú fémes vezeték hosszúságú szakaszának ellenállása egyenesen arányos a vezeték hosszával és fordítottan arányos a keresztmetszetével:
,
ahol a arányossági tényező a vezeték anyagára jellemző ún. fajlagos ellenállás.
Ennek mérőszáma az egységnyi keresztmetszetű, egységnyi hosszúságú vezeték ellenállásának számértékével egyenlő. A fajlagos ellenállás SI-egysége az
.
(Ez azonban a gyakorlatban túl nagy érték, ezért helyette ennek milliomodát, az 1 méter hosszú, 1 mm² keresztmetszetű vezeték ellenállását veszik alapul:
.
A fajlagos ellenállás reciproka a fajlagos vezetőképesség:[1]
Az ellenálláson eső teljesítmény[2]
[szerkesztés]Az ellenállás kapcsaira kapcsolt feszültség hatására az ellenálláson áram folyik. Ennek a feszültségnek és áramerősségnek a szorzata teljesítményt ad:
Az áramsűrűség, a differenciális Ohm-törvény
[szerkesztés]Az l hosszúságú és A állandó keresztmetszetű vezetőre az Ohm-törvény:
Ez a áramsűrűség bevezetésével az áramerősség a következő alakot ölti:[1]
Azaz az Ohm-törvény így is felírható:
Véges keresztmetszetű vezeték belsejében haladó egyenáramról homogén vezető esetén feltételezhetjük, hogy egyenletesen oszlik el az egész keresztmetszet mentén. Így a keresztmetszet egységén az áramsűrűség:
Válasszuk ki A keresztmetszetű vezeték l hosszúságú darabját. A két végponton mért feszültséget jelöljük UA, illetve UB -vel. Erre felírva Ohm törvényét:
A kivágott darabot homogénnek tekintettük, ebben tehát az erőtér is, az áramsűrűség eloszlása is egyenletes, így tehát az U/l hányados a térerősséget adja, az I/A hányados pedig az áramsűrűséget, vagyis:
Az ellenállás hőmérsékletfüggése
[szerkesztés]Lásd még: A fajlagos ellenállás hőmérsékletfüggése
Az adott anyagra jellemző fajlagos ellenállás az alábbi összefüggés szerint függ a hőmérséklettől:
ahol
- : a 20 °C-on mért fajlagos ellenállás,
- : a 20 °C-on mért hőmérsékleti együttható,
- 20°C.
- R20 : 20°C-on mért ellenállás
- Rt : t hőmérsékleten mérhető ellenállás
Ohm törvényéhez kapcsolódó nomogram[3]
[szerkesztés]Ohm törvényéhez kapcsolódó alapvető számításokat nomogram segítségével is el lehet végezni. A zsebszámológépek elterjedése előtt gyakori volt, hogy nomogramokat használtak. A nomogramok pontossága nem 100%-os, viszont szemléltetőeszközként ma is megállják helyüket.
Az alábbi nomogramot úgy használhatjuk, ha a 4 tényező közül ismerünk 2 tényezőt, akkor azoknak értékeit az adott számegyeneseken összekötjük. A kapott értékek pedig leolvashatók a vonalzó és a megfelelő számegyenesek és a vonalzó metszéspontján.
További információk
[szerkesztés]- Letölthető interaktív Flash szimuláció az Ohm-törvény szemléltetésére a PhET-től magyarul
- Letölthető interaktív Flash szimuláció a vezeték ellenállásának szemléltetésére a PhET-től magyarul
- Fizikakönyv.hu – Ohm törvénye. Az ellenállás
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Holics László. Fizika 1-2.. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1986). ISBN 963-10-7148-0
- ↑ Budó: Budó Ágoston. Kísérleti fizika II.. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (1997). ISBN 963 17 2288 0