Obi-ugor nyelvek
Az obi-ugor nyelvek a finnugor nyelvek, azon belül az ugor nyelvek alcsoportja, a magyar nyelv legközelebbi rokonai. A nyelveket Oroszország középső területén, az Ob, az Irtis és az Urál hegység között beszélik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti, míg az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.
Két nyelv tartozik az alcsoportba, a manysi (korábbi orosz eredetű nevén vogul) és a hanti (korábban osztják). Mivel a magyarokkal való kapcsolatuk korán megszakadt, nagy eltérések vannak a mondattanban, a szókincsben és a hangtanban. A manysi és a hanti közel áll egymáshoz, de nem érthető kölcsönösen, sőt a különböző nyelvjáráscsoportjaik beszélői sem értik meg egymást a nagy földrajzi távolság okozta elszigetelődés miatt.
Az obi-ugor nyelvekre nagy hatással voltak a török nyelvek, különösen a tatár.[1] 1930-ig nem volt írásuk, sem írott vagy irodalmi hagyományuk. 1937 óta módosított cirill ábécét használnak, de nem alakult ki jelentős irodalom e nyelveken, azokat hivatalosan és az oktatásban is ritkán használják.[2] Oroszország-szerte a manysinak kb. 3800 beszélője van, míg a hantinak 14 280.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Greller, Wolfgang (April 1, 2000). Encyclopedia of the Languages of Europe. Blackwell Publishing. ISBN 0-631-22039-9. 478. oldal
- ↑ Encyclopædia Britannica–Obi-ugor nyelvek (angol). (Megtekintve: 2006. június 22.).
- ↑ Lyovin, Anatole V (1997. március 6.). An Introduction to the Languages of the World. Oxford University Press US. ISBN 0-19-508116-1. 55. oldal