Ugrás a tartalomhoz

Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Makláj szócikkből átirányítva)
Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj
Életrajzi adatok
Született1846. július 5.
Elhunyt1888. április 14. (41 évesen)
Szentpétervár
SírhelyLityeratorszkije mosztki
Ismeretes mint
  • felfedező
  • antropológus
  • tengerbiológus
  • biológus
  • zoológus
  • néprajzkutató
  • utazó
  • természettudós
  • botanikus
Állampolgárságorosz
Élettársmeszticek
Szülei
Iskolái

aláírása
aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj (Rozsgyesztvenszkoje, 1846. július 17.Szentpétervár. 1888. április 14.) orosz utazó, antropológus, etnográfus, biológus, humanista természettudós. (Születésének dátuma az akkor Oroszországban érvényes julián naptár szerint július 5, haláláé április 2.) Különösen a mai Pápua Új-Guineában végzett kutatásaival vált híressé: letelepedett a bennszülöttek körében és hosszabb ideig ott élve tanulmányozta őket.[1]

Mikluho-Maklaj életének nagyobb részét utazásokkal töltötte, tudományos kutatásokat végzett a Közel-Keleten, Ausztráliában, az óceániai szigetvilágban. Ausztráliában alapított családot és Sydneyben telepedett le.[2][3]

A 19. századi ausztráliai tudományos élet kiemelkedő alakja lett, aktíven részt vett a kor tudományos vitáiban.[3] Az ausztráliai folyóiratokba írt cikkeivel fellépett a rabszolgák foglalkoztatása („blackbirding”) és kereskedelme ellen, bírálta a brit és német gyarmatosítást a térségben.[4] Ausztráliában létrehozta a déli félteke első biológiai kutató intézetét, megválasztották a tekintélyes tudományos társaság, a Linnean Society of New South Wales tagjának, jelentős szerepe volt az Australasian Biological Association megalakításában. Új-Dél-Wales miniszterelnökének lányát vette feleségül,[4] és három unokája is közéleti személyiség lett Ausztráliában.[3]

Charles Darwin egyik korai követőjeként összehasonlító anatómiai vizsgálataival bizonyította, hogy a különböző emberi rasszok egyetlen biológiai fajhoz tartoznak.

Származása, családja

[szerkesztés]

Apai részről ukrajnai kozák családból származott, egyik felmenője nemesi rangot kapott az 1787—1792-es orosz–török háborúban tanúsított hősiességéért II. Katalin orosz cárnőtől. Apja, Nyikolaj Iljics Mikluha mérnök volt a Moszkva–Szentpétervár-vasútvonal építkezésén, ő is az egyik ottani ideiglenes munkás-településen született. Anyja, Jekatyerina Szemjonovna Bekker német–lengyel családból származott. Három fivére is részt vett az 1863. évi lengyel januári felkelésben.

Magyarul

[szerkesztés]
  • Pápuák világában; ford. Nagy Béla, előszó, jegyz. Ligyija Csukovszkaja; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1948
  • Pápuák között; vál., ford. Bárány György, Detre Józsefné, utószó Bodrogi Tibor; Gondolat, Bp., 1962 (Világjárók. Klasszikus útleírások)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Webster, E. M. (1984). The Moon Man: A Biography of Nikolai Miklouho-Maclay. University of California Press, Berkeley. 421 pages. ISBN 0-520-05435-0
  2. Wongar, B., Commentary and Translator's Note in Miklouho-Maclay, N. N. The New Guinea Diaries 1871-1183, translated by B. Wonger, Dingo Books, Victoria, Australia ISBN 978-0-9775078-1-8
  3. a b c Shnukal, A. (1998), 'N. N. Miklouho-Maclay in Torres Strait', Australian Aboriginal Studies, Vol. 1998, 1998
  4. a b Peter Lawrence, review of the "Moon Man" by Webster, E. Archiválva 2019. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben in the Journal of Polynesian Studies, Volume 95, No. 4, 1986 p 537-542

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nicholas Miklouho-Maclay című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Hegedűs Géza: Az oceán vándora. Mikluho-Maklaj életrajz-regénye; Franklin, Bp., 1946

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]