Nova Petrópolis
| Nova Petrópolis | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Brazília | ||
| Állam | Rio Grande do Sul | ||
| Mezorégió | Metropolitana de Porto Alegre | ||
| Mikrorégió | Gramado-Canela | ||
| Alapítás éve | 1955 | ||
| Polgármester | Jorge Darlei Wolf | ||
| Irányítószám | 95150-000 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 300 fő (2022)[1] | ||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 291,079 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 29° 22′ 33″, ny. h. 51° 06′ 43″29.375833°S 51.111944°WKoordináták: d. sz. 29° 22′ 33″, ny. h. 51° 06′ 43″29.375833°S 51.111944°W | |||
 | |||
| Nova Petrópolis weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Petrópolis témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nova Petrópolis egy község (município) Brazília Rio Grande do Sul államában. Népességét 2021-ben 21 717 főre becsülték.[2] A Gaúcho-hegység kertjének is nevezik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Egyes vélemények szerint a Rio de Janeiro-beli Petrópolis, a császári család nyaralóhelye után nevezték el, a község központjával és környékével való hasonlóság miatt. Mások szerint II. Péter brazil császár tiszteletére kapta nevét.[3]
Története
[szerkesztés]Területét erdők borították és természeti népek népesítették be, akik később többször összecsaptak az európai bevándorlókkal (feljegyzések szerint Nova Petrópolisban halt meg az utolsó telepes a bennszülöttek keze által). A hely gyarmatosításáról a farroupilha-felkelés leverése (1845) után döntöttek, és a kijelölt Colônia Nova Petrópolis tartományi telepet 1858-ban kezdték benépesíteni. Az első telepesek főként pomerániaiak és szászok voltak. A pomerániaiak, akik hozzászoktak a nehéz mezei munkához és a nélkülözésekhez, könnyebben boldogultak az új hazában; azonban a szász iparosoknak nehéz volt a környezethez és a mezőgazdasághoz való alkalmazkodás. A németeken kívül csehek, franciák, belgák, hollandok, lengyelek, oroszok, írek, skótok is letelepedtek.[3][4]
Nova Petrópolist 1858-ban São Leopoldo kerületévé nyilvánították, majd 1875-ben az abból kiváló São Sebastião do Caí kerülete lett. Az oktatási rendszert, a vallásgyakorlást a német hagyományok szerint szervezték meg. Az 1893–1895-ös föderalista forradalom alatt a gyarmati régió magukat forradalmároknak nevező bandák áldozatává vált. A hatóságok hiánya miatt a telepesek saját kezükbe vették a közbiztonságot, és Alfredo Steglich németországi mintára lövészekből álló félkatonai alakulatot hozott létre. A lakosok sikeresen ellenálltak a banditák támadásainak, akiket végül néhány összecsapás után legyőztek.[4] 1902-ben Theodor Amstad svájci pap vezetésével itt alapították meg Latin-Amerika első hitelszövetkezetét, amely ma is működik, így Nova Petrópolist a kooperativizmus fővárosaként (Capital do Cooperativismo) is ismerik.[5]
A két világháború között a Vargas-diktatúra politikája mélyen érintette a régió német társadalmi-kulturális struktúráit, különösen az oktatást, kisebb mértékben az egyházat és a társaságokat. Brazília 1942-es belépése a második világháborúba fokozta a németek elnyomását és üldöztetését, amely az egész régió hanyatlását eredményezte. Az ország újbóli demokratizálódásával megkezdődött az újjáépítés folyamata, Nova Petrópolis pedig 1954-ben függetlenedett és 1955-ben önálló községgé alakult.[4]
Leírása
[szerkesztés]Székhelye Nova Petrópolis, további kerületei Dos Boêmios, Pinhal Alto, Vale do Rio Caí.[4] Az állam úgynevezett Colônia Baixa részén, a Gaúcho-hegység Hortenzia-vidékén fekszik, a Caí folyó völgyében; a községközpont 596 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, Porto Alegretől 76 kilométerre. Éghajlata szubtrópusi, az évi átlaghőmérséklet 17 ºC, a csapadékmennyiség 1659 mm.[3]
Nova Petrópolist a Gaúcho-hegység kertjének is nevezik (Jardim da Serra Gaúcha), mivel a régió egyik legvirágosabb városa, emellett pedig fenséges természeti látnivalókkal rendelkezik. Áthalad rajta a Rota Romântica, a túlnyomórészt német jellegű községeket összekötő tematikus turistaút. A községben erősen jelen van a német kultúra, építészet és hagyomány.[6]
A 20. század közepén agrárközségként írták le,[3] a 21. század elején gazdaságának legnagyobb részét a szolgáltatások, kisebb részét az ipar teszi ki. A lakosság háromnegyede lakik városon.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabela 9605 - População residente, por cor ou raça, nos Censos Demográficos. (Hozzáférés: 2024. november 30.)
- ↑ Nova Petrópolis. IBGE. (Hozzáférés: 2023. február 15.)
- ↑ a b c d Ferreira, Jurandyr. Enciclopedía dos municípios brasileiros, 33 (portugál nyelven). Rio de Janeiro: Conselho Nacional de Geografia, 364–368. o. (1959)
- ↑ a b c d História. IBGE. (Hozzáférés: 2023. február 15.)
- ↑ O Roteiro do Cooperativismo. casacooperativa.coop.br. (Hozzáférés: 2023. február 15.)
- ↑ Nova Petrópolis. Rota Romântica. (Hozzáférés: 2023. február 15.)
- ↑ Perfil das Cidades Gaúchas: Nova Petrópolis. Sebrae/RS, 2020. (Hozzáférés: 2023. február 15.)
