Újgyarmat

Újgyarmat (szlovákul Nová Lehota, németül Neuhau) Nyitrabánya településrésze Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Nyitrabánya központjától 6 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1487-ben említik először. Német település, birtokosa a besztercebányai püspökség volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Új Lehota. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kereszthez 2 mértföldnyire, fája mind a’ két féle van, legelője elég, réttyei jók, határja hegyes.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Uj), német f., Bars vármegyében, 761 kath. lak. Kath. paroch. templom. Sovány köves határ. F. u a beszterczei püspök. Ut. p. Körmöcz.”^[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Újgyarmat, Nyitra vármegye határán fekvő német kisközség, 1697 róm. kath. vallású lakossal. Német telepítvény, melynek Neuhai volt a neve. Estei Hippolit esztergomi érsek már 1487-ben említi és ekkor már az érsekség birtoka volt. Később Nova-Lehota, majd Új-Lehota néven találjuk. Az érsekségi birtokok közül kiszakíttatván, a beszterczebányai püspökök lettek az urai. A határában levő Wüstling nevű hegyen hajdan község állott, melynek néhol szántás közben romjaira is akadnak, sőt a templom régi harangját is megtalálták. A mult század vége felé itt üveggyár is volt, azonban üzemét beszüntette. 1884-ben az egész község, a templommal együtt leégett, de ismét felépült; a privigyei templomtól kapott egy oltárt, mely 1582-ből való. A község határában fűrészmalom van. Postája Jánosgyarmat, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt.”^[3]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A második világháború után német lakosságát erőszakkal kitelepítették és a helyükre magyarországi szlovákok jöttek. 1976-ban Nyitrabányához csatolták.

Népessége

1880-ban 1362 lakosából 986 német, 329 szlovák, 3 más anyanyelvű és 44 csecsemő volt.

1910-ben 1286-an lakták, ebből 1250 német, 26 szlovák, 5 ruszin, 3 magyar és 2 más nemzetiségű.

Nevezetességei

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1785-ben épült barokk-klasszicista stílusban, a 15. századi késő gótikus templom alapjain.
Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1847-ben épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

Külső hivatkozások

Nyitrabánya Szlovákia térképén

Lásd még

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

[1]

[2]

[3]