Nidwalden kanton

Nidwalden kanton
Nidwalden kanton címere Nidwalden kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Svájc
Gépkocsijel	NW
Népesség
Teljes népesség	43 223 fő (2018. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	454 m
Terület	275,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 57′, k. h. 8° 24′46.95, 8.4
Nidwalden kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nidwalden kanton témájú médiaállományokat.

Nidwalden Svájc egyik kantonja. Az ország közepén helyezkedik el, fővárosa Stans. Lakossága 2013-ban 41 888 volt; döntő többségük anyanyelve a német.

Története

A kanton területén talált legkorábbi emberi település az újkőkorból származik és kb. 6 ezeréves. Ugyanitt (Stansstadban) késő bronzkori (3400-3100 éves) leleteket is találtak; hasonlóak ismertek Hergiswilből és Ennetmoosból. Stansban a La Tène-kultúrából származó (kelta), i. e. 500–100 körül meghalt tízéves lány sírját ásták ki a régészek.

A római hódítás előtt Nidwaldent kelta gallok lakták, akik a Birodalomba kerülésük után hamar romanizálódtak. A helybeli városok, folyók és hegyek nevében sokhelyütt felismerhető a gall eredet. A 8. századra germán alemannok települtek a völgyekbe és elkeveredtek a helyi lakossággal. Ugyanekkor épült Stansban a római katolikus templom, feltehetően egy tehetős alemann család támogatásával. Ez a templom a 10. századig maradt meg, akkor funkcióját egy buochsi épület vette át.

A kanton területén kezdetben több nemesi család és kolostor osztozott, de a 13. század végére a földbirtokosok száma háromra csökkent: a Habsburg-családra és a murbachi és engelbergi kolostorokra. 1291-ben Habsburg Rudolf megvásárolta a murbachi apátság obwaldeni földjeit. A Habsburgok túlnyomó hatalma ellen a nidwaldeniek (akik Obwaldennel együtt Unterwalden kantonba tömörültek) szövetkeztek Uri és Schwyz kantonok polgáraival és létrehozták a mai Svájc elődjeként számon tartott Ósvájci Konföderációt.

A Bannalpsee

A 14. század végén jöttek létre a kantoni közigazgatás olyan kellékei, mint az intézményesített népgyűlések és a bíróságok. Unterwaldenen belül Nidwalden valamennyire mindig megtartotta önállóságát; például Obwalden nélkül vett részt Bellinzona, Riviera és Blenio (a mai Ticino kantonban) meghódításában. A 15. század végén és a 16. század elején sok nidwaldeni zsoldosként harcolt az európai háborúkban, utána pedig külföldön (például Elzászban) települtek le, így vezetve le a népességfölösleget.

1798-ban a forradalmi francia csapatok megszállták Svájcot és létrehozták a Helvét Köztársaságot. Az önkormányzathoz szokott nidwaldeniek nehezen viselték a központosított államot, amely ellen fel is lázadtak. A francia csapatok 1798. szeptember 9-én támadtak Nidwaldenre és a felkelés leverésének legalább 400 helybeli áldozata volt. Napóleon hatalmának 1814-es megdöntése után az általa hozott változások többségét visszavonták. Nidwalden 1877-ben fogadta el a saját alkotmányát. 1997-ben megszüntették a nyílt népgyűlés (Landsgemeinde) intézményét.

Földrajza

Nidwalden Svájc közepén fekszik. Északon Luzern és Schwyz kantonokkal (a Vierwaldstätter-tavon keresztül), nyugaton (és az engelbergi enklávé miatt keleten is) Obwalden, délen Bern, keleten pedig Uri kantonokkal határos. A kanton területe 276.1 km², melyből 40%-ot tesznek ki a települések és a mezőgazdaságilag hasznosított területek. Nidwalden egyharmadát erdők borítják, a maradék részen pedig magashegyek és gleccserek feküsznek.

Közigazgatás

Nidwalden önkormányzatai

A kanton parlamentjében hatvan képviselő foglal helyet, míg a kormányzótanács (Regierungsrat) hét tagból áll. Bár egyéb jogai és kötelességei szerint Nidwalden teljes kantonként szerepel, történelmi okokból a szövetségi felsőházba, az Államtanácsba csak a félkantonok szerinti egy képviselőt küldheti.

A kis területű kantonban nincsenek kerületek és önkormányzatból (községből) tizenegy található: Beckenried, Buochs, Dallenwil, Emmetten, Ennetbürgen, Ennetmoos, Hergiswil, Oberdorf, Stans, Stansstad és Wolfenschiessen.

Nidwalden székhelye Stans.

Népesség

A 2013. decemberi állapotok szerint Nidwaldennek 41 888 lakosa volt, melyből 4046, azaz kb. 10% volt külföldi állampolgár. A lakosok 50,9%-a volt férfi, 49,1%-a pedig nő. 2000-ben a nidwaldeniek 75,6%-a a római katolikus, míg 11,9%-a a az evangélikus vallást követte. A lakosok 92,5%-ának német az anyanyelve, 1,4%-nak olasz, míg 1,2%-nak szerbhorvát.

Gazdaság

Bár a 19. század közepén megindult az ipar, kereskedelem és turizmus fejlődése, Nidwalden gazdaságát a 20. század közepéig a mezőgazdaság dominálta, elsősorban Észak-Itáliába exportáltak szarvasmarhákat és sajtot. Ma a kis- és közepes vállalkozások jellemzik a kanton gazdasági életét. A legnagyobb foglalkoztató a Pilatus repülőgépgyártó, de számos vállalat termel gépeket, orvosi felszereléseket, optikai és elektronikai termékeket is. Továbbra is jelentős a mezőgazdaság (ezen belül a szarvasmarhatenyésztés és tejfeldolgozás) és az erdészet. A farmok döntően ma is családi tulajdonban vannak.

A kanton tavai és hegyei sok turistát vonzanak; nyáron túrázókat, télen síelőket. A fontosabb síterepek Klewenalp, Stanserhorn, Bannalp és Bürgenstock. Újabban sokan telepednek le a kantonban az alacsony adók és szép tájak miatt, valamint azért, mert olyan fontos gazdasági központok között fekszik, mint Zürich és Milánó.

Források

• Nidwalden kanton hivatalos honlapja
• Nidwalden Swiss Statistics
• Nidwalden tourism

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Nidwalden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.