Elias Nicolai
Elias Nicolai, régebbi magyar forrásokban Nicolai Illés vagy Nicolai Illyés, ritkábban Képfaragó Illyés 17. századi szobrász, a késő reneszánsz illetve korai barokk korában Erdély legjobb, legnevesebb és legkeresettebb szobrásza.[1][2] Tevékenységéről 1635 és 1660 között vannak adatok, megbízói (nemesek, szász patríciusok, lutheránus püspökök, református egyház) a korabeli társadalom elitjéből kerültek ki.[3]
Élete[szerkesztés]
Életrajzi adataiból következtetve 1605—1610 között születhetett.[3] Feltehetőleg szász származású volt,[1] és a Szepességből vándorolt Erdélybe, ahol Nagyszebenben telepedett le. Valószínűsíthető, hogy az 1630-as évek elején nyitotta meg műhelyét az Erzsébet utcában, az 1650-es években pedig még egy házat vásárolt ugyanott. 1660 után nem maradt fenn róla adat; elképzelhető, hogy ebben az évben Nagyszeben lakosságának egy harmadát elpusztító pestisjárvány során hunyt el.[3]
Családja[szerkesztés]
Első felesége, Agnetha, 1639-ben hunyt el, és két gyermek maradt utána, Anna és Elias. Második felesége Katharina Fleischer Berethalomról, akitől egy lánya született 1644-ben. Harmadik felesége Andreas Hegyesch brassói tanácsos és krónikaíró Anna nevű lánya. Negyedik felesége egy lelkész özvegye, Margarethe Ehrmann volt.[3]
Művei[szerkesztés]
- Kamuthi Zsuzsanna (Bethlen Ferenc első felesége, †1631) síremléke Keresden[4]
- Kemény-címeres faragvány a keresdi Bethlen-kastély loggiájának támfalából, a nagyszebeni Brukenthal Múzeum kőtárában[4]
- Apafi György (†1635) síremléke, az almakeréki családi kriptából a Magyar Nemzeti Múzeumba került[5]
- Georg Werder szebeni törvényszéki bíró sírköve (1970-ben már nem volt fellelhető, de 1839-ben Samuel Möckesch még látta a nagyszebeni evangélikus templomban)[3]
- Johannes Reussner nagyszebeni polgármester (†1631) sírköve az evangélikus templomban[3]
- Dominikus Rosenauer nagyszebeni városi tanácsos sírköve[3]
- Lukas Leo törvényszéki bíró és araműves sírlapja[3]
- Georg Heltner segesvári szabó sírlapja a segesvári hegyi templomban[3]
- Michael Agnethler szász gróf festett fa-epitáfiuma[3]
- Georg Theilesius püspök (†1646) sírkő-portéja a berethalmi vártemplomban[3]
- Christian Barth püspök (†1652) tumbalapja a berethalmi vártemplomban[5][3]
- Valentin Frank szász gróf (†1648) sírkő-portéja a nagyszebeni evangélikus templomban[3]
- a kolozsvári Farkas utcai református templom szószékén a mellvéd olaszkorsós, gyümölcsfüzéres betétlapjai[6]
- Barbara Theilesius (Georg Theilesius püspök felesége) síremléke a medgyesi evangélikus templomban[7]
- a nagyszebeni Nagypiac tér 16. számú házának portálja[8][3]
- a Hirscher—Weiss szász patrícius-családok címerköve[3]
- Tobias Sifft nagyszebeni polgármester címeres sírköve[3]
- Mateiaş udvarnagy, Matei Basarab havasalföldi fejedelem fogadott fia és Elina fejedelemasszony kőkoporsói a târgoviștei udvari kápolnában[3]
- Matei Basarab havasalföldi fejedelem síremléke az Arnota-hegyi kolostorban[9][3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Biró József: Erdély művészete. Budapest: Dovin. 1989. 94. o. ISBN 9630263661
- ↑ Balogh Jolán: A késő-renaissance és a kora barokk művészet. In Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor [et al.]. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 9639374687
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Gustav Gündisch: Elias Nicolai munkássága. Korunk, XXIX. évf. 6. sz. (1970. június) 911–915. o.
- ↑ a b Kovács András, P. Kovács Klára: A keresdi udvari templom történetéhez. In Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára. Szerk. Béla Bálint, Latzkovits Miklós, Majoros Viktória. Budapest: reciti. 2024. 283–298. o. ISBN 9786156255938
- ↑ a b Biró József: Erdély művészete. Budapest: Dovin. 1989. 95. o. ISBN 9630263661
- ↑ Biró József: Erdély művészete. Budapest: Dovin. 1989. 97. o. ISBN 9630263661
- ↑ Weisz Attila: Evangélikus templom, Medgyes. ?weblap? (2011) (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ Ediția a XVIII-a a Sesiunii anuale de comunicări științifice „Date noi în cercetarea artei medievale și premoderne din România", București, Muzeul Naţional de Artă al României, 28-29 aprilie 2022. Studii şi cercetări de istoria artei. Seria Artă plastică, XII. évf. 56. sz. (2022) 219–228. o.
- ↑ Dóra Mérai: “This Single Slab of Marble Does Not Show you One Single Face”: Funerary Monuments From the Saint Michael Cathedral in Alba Iulia from the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, LXI. évf. 1. sz. (2020) 81–148. o.
További információk[szerkesztés]
- Éber László: Apaffi György síremléke. Archaeologiai Értesítő, XXII. évf. (1902) 97–113. o.
- Éber László: Erdélyi szobrászati emlékek. Művészet, VIII. évf. 3. sz. (1909) 171–186. o.
- Mérai Dóra: Apafi György síremléke. Credo, XI. évf. 1–2. sz. (2005) 3–26. o.
.svg){kind=small}
