Ugrás a tartalomhoz

Alkotmányvédelmi Hivatal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nemzetbiztonsági Hivatal szócikkből átirányítva)
Alkotmányvédelmi Hivatal
Egyéb nevekAH
MottóA haza minden előtt!
Alapítva2010 (jelenlegi formájában)
Típuspolgári nemzetbiztonsági szolgálat
TevékenységA Magyarország politikai, gazdasági, tudományos-technikai és pénzügyi biztonságát fenyegető veszélyek felderítése
SzékhelyBudapest
Nyelvekmagyar
főigazgatóDr. Bárdos Szabolcs nb. dandártábornok (2020. október 1. –)
Költségvetés13 909 millió forint (2008)
Dolgozók száma1192 fő (2008)
Elhelyezkedése
Alkotmányvédelmi Hivatal (Budapest)
Alkotmányvédelmi Hivatal
Alkotmányvédelmi Hivatal
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 59″, k. h. 19° 02′ 41″47.466494°N 19.044659°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 59″, k. h. 19° 02′ 41″47.466494°N 19.044659°E
Az Alkotmányvédelmi Hivatal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alkotmányvédelmi Hivatal témájú médiaállományokat.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (hivatalos rövidítése AH) – azelőtt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata. Elődei tulajdonképpen a Belügyminisztérium III/II-es (kémelhárító) és III/III-as (belső elhárító) csoportfőnökségei, amelyek a rendszerváltásig egyetlen centralizált szervezet, a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség keretei között működtek, együtt a hírszerzéssel és a katonai elhárítással. A III/III-as csoportfőnökség ugyan jogutód nélkül szűnt meg, de az általa addig ellátott, és a demokratikus berendezkedés idején is szükséges belső elhárítási feladatokat, mint az alkotmányos rend elleni szervezkedés felfedése, a rendszerváltáskor létrehozott Nemzetbiztonsági Hivatal vette át.

Története

[szerkesztés]

A Belügyminisztériumról 1990-ben, a rendszerváltás után választották le, majd szervezték újra politikai rendőrségből a demokrácia jogi kereteinek megfelelő, törvények által tisztábban szabályozott működésű és korlátozottabb hatáskörű polgári titkosszolgálattá. Az 1990. március 1-jén alapított[1] új Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottai jogállásukra nézve már nem rendőrök, hanem a polgári titkosszolgálat hivatásos állományú dolgozói lettek. Klasszikus intézkedési jogkörük, mely a Kádár-korszakban még fennállt, megszűnt. Polgári nemzetbiztonsági szolgálatként a a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozott. 1996-ban vált le róla a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.[2]

Feladatai közé tartozik a szervezett bűnözés elleni küzdelem is, ám hangsúlyozottan nem tartozik egy szervezetbe a rendőrséggel és egyéb rendőri szervekkel.[3] Laborc Sándor dandártábornok lemondása után 2009. szeptember 1-jén Balajti László vezérőrnagyot,[4] a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi főigazgatóját bízták meg a főigazgatói teendők ellátásával.

A Belügyminisztérium visszaállításával 2010-től a rendőrséggel és egyéb rendvédelmi szervekkel együtt újra a belügyminiszter irányítása alá helyezték. Nevét a második Orbán-kormány Alkotmányvédelmi Hivatalra (AH) változtatta.[5] Bár dolgozói hivatásos állományúak, munkájukat polgári ruhában, legtöbbször titkos műveletek keretében végzik, kilétüket pedig csak végszükség esetén fedik fel civilek vagy mások előtt. Egyenruhát csupán a főtiszti kar visel, az AH főtisztjei által viselt egyenruha-változatok megegyeznek a honvédség és a rendőrség főtiszti állománya által viselhető társasági egyenruhákkal. Bár az Alkotmányvédelmi Hivatal dolgozói fegyverviselésre jogosultak, önálló, a rendőrökéhez hasonló intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt vagy testi kényszert csak a társhatóságok, pl. a rendőrség dolgozóinak jelenlétében alkalmazhatnak.

2019 szeptemberében az Alkotmányvédelmi Hivatal a hajdani BHG Híradástechnikai Vállalat Fehérvári úti épületébe költözött a budapesti XI. kerületbe. A korszerű titkosszolgálati követelményeknek megfelelően felújított objektum kialakítása 30 milliárd Ft-ba került.[6]

Feladatai

[szerkesztés]
  • felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;[2]
  • felderíti és elhárítja a Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
  • felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
  • ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
  • ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve elvégzi - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait
  • végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
  • felderíti és elhárítja a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető, az előző pont szerinti kérelmekhez kapcsolódó, Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok leplezett tevékenységét;
  • a nyomozás elrendeléséig végzi a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §) bűncselekmények felderítését;
  • felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;
  • információkat szerez a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
  • közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
  • közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
  • a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését;
  • elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést;
  • végzi az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyakibocsátás engedélyezését kérők ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.

A korábban a hivatal illetékességébe tartozó, terrorelhárítással kapcsolatos feladatkört a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 2016-os megalakítása óta ez utóbbi szervezet látja el.

Alapadatok, a költségvetési törvények alapján:[7]

2006 2007 2008
költségvetés (millió Ft) 8897 9646 13 909
létszám (fő) 1189 1192 1192

Vezetői

[szerkesztés]

A Hivatal főigazgatói:

  • Galambos Lajos vezérőrnagy[8] (2004.07.27. – 2007.05.31.)
  • Laborc Sándor dandártábornok (2007.06.01. – 2009.08.31.)
    • Balajti László vezérőrnagy (mint az NBSZ főigazgatója megbízva a főigazgatói feladatok ellátásával 2009.09.01.[9] – 12.21.[10])
  • Balajti László altábornagy (2009.12.22.[11] – 2011.12.16.[12])
  • Göbölös László ezredes (2011.12.17.[13] - 2015.03.31.[14])
  • Földes Gyula mb. (2015.04.01. – 2015. augusztus 31.), az AH főigazgató-helyettese megbízottként
  • Dr. Kiss Zoltán dandártábornok (2015. szeptember 1. – 2020. szeptember 15.)[15]
  • Dr. Bárdos Szabolcs dandártábornok (2020. október 01. -)[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 26/1990. (II.14.) Minisztertanácsi rendelet - A nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról. [2006. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
  2. ↑ a b 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról
  3. ↑ Miniszterelnöki Hivatal, Nemzetbiztonsági Iroda: Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok. [2007. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  4. ↑ NBH: Miniszter, államtitkár, főigazgató. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  5. ↑ MTV: Alkotmányvédelmi Hivatalnak hívják majd a jövőben a Nemzetbiztonsági Hivatalt
  6. ↑ Orbán: vannak területek, ahol a szabályok nem vagy nem úgy érvényesek - Népszava, 2019.09.19.
  7. ↑ HVG: Nemzetbiztonsági zűrzavar. [2009. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 17.)
  8. ↑ HVG: Felmentését kérte – Az NBH főigazgatója, Galambos Lajos is megy
  9. ↑ A miniszterelnök 70/2009. (VIII. 31.) ME határozata a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának megbízásáról
  10. ↑ A miniszterelnök 112/2009. (XII. 23.) ME határozata a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójának felmentéséről
  11. ↑ A miniszterelnök 113/2009. (XII. 23.) ME határozata a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának kinevezéséről
  12. ↑ Orbán felmentette tisztségéből Balajti László altábornagyot, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2011. december 16.)
  13. ↑ Göbölös László irányítja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, 2011. december 21. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  14. ↑ Index: Orbán felmentette az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját
  15. ↑ https://jogalappal.hu/felmentettek-az-alkotmanyvedelmi-hivatal-foigazgatojat/
  16. ↑ Ismét van főigazgató az Alkotmányvédelmi Hivatal élén (magyar nyelven). JOGALAPPAL, 2020. október 1. (Hozzáférés: 2020. október 1.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Ez a magyar közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alkotmányvédelmi_Hivatal&oldid=27358287”