Ugrás a tartalomhoz

Nemzet megváltása székesegyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nemzet Megváltása Székesegyház szócikkből átirányítva)
Nemzet megváltása székesegyház
Valláskeresztény
Felekezetortodox
VédőszentAndrás apostol
Építési adatok
Építése2010–
Stílusneobizánci építészet
Felszentelés2018.
Alapadatok
Magasság120 m
Elérhetőség
Település
Elhelyezkedése
Nemzet megváltása székesegyház (Bukarest)
Nemzet megváltása székesegyház
Nemzet megváltása székesegyház
Pozíció Bukarest térképén
é. sz. 44° 25′ 33″, k. h. 26° 04′ 56″44.425910°N 26.082260°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 33″, k. h. 26° 04′ 56″44.425910°N 26.082260°E
Térkép
A Nemzet megváltása székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzet megváltása székesegyház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Nemzet megváltása székesegyház (románul: Catedrala Mântuirii Neamului), dedikációi szerint Urunk mennybemenetele és András apostol katedrális[1] a román ortodox egyház épülő székesegyháza Bukarestben. A mindenkori román pátriárka széktemploma lesz, egyúttal átadásakor az egyik legnagyobb ortodox templom a világon. A város központjában, a Spirea-dombon(wd) áll, a parlament palotája szomszédságában.

Története

[szerkesztés]

Egy reprezentatív, nemzeti szimbólumként szolgáló székesegyház felépítésének igénye már a román függetlenséget elhozó 1877–1878-as háború után felmerült. Egy 2014-es ortodox közlemény szerint eredetileg Mihai Eminescutól és Ioan Slavicitól származott a katedrális felépítésének ötlete, azonban egyes szakértők ezt határozottan cáfolják, azt állítva, hogy az ortodox egyház csak propagandaként használja Eminescu nevét, hogy minél nagyobb támogatást szerezzen.[2][3]

A székesegyházat eredetileg egy emlékműként tervezték a felszabadítási és egyesítési harcokban elesett román katonák – vagyis a román nemzet megmentői, „megváltói” – tiszteletére. Ebből a szempontból ez az első reprezentatív emlékmű, mely előtérbe helyezi a román hősök áldozatának vallásos dimenzióját.[4]

1882-ben I. Károly román király a törvényhozás elé terjesztette a tervet, és ötmillió lejt (az ország költségvetésének 4%-át) utaltatott ki az egyháznak. Magánszemélyek is támogatták a templomépítést, azonban a mérnökök és építészek nem tudtak megegyezni a katedrális helyszínéről és kinézetéről, így az építkezést nem kezdték el, a pénzt pedig végül az állam más célokra használta fel. Az első világháború miatt a tervek egy időre leálltak. 1925-ben Miron Cristea, a román ortodox egyház első pátriárkája kihallgatást kért Ferdinánd királytól, a miniszterelnök pedig hárommillió lejt utalt ki az egyháznak.[3][5] 1929-ben a bukaresti Bibescu teret (a jelenlegi Unirii teret) jelölték ki helyszínként, és fel is szentelték, a gazdasági világválság és a második világháború miatt azonban nem kezdték el a munkálatokat, az azt követő kommunista uralom alatt pedig szó sem lehetett templomépítésről.[6]

Az 1989-es rendszerváltás után ismét szóba került a katedrális. A tervezett helyszín továbbra is az Unirii tér volt, ismét felszentelték, és 1999-ben még II. János Pál pápa is megáldotta a helyet, azonban végül a városháza nem adott építési engedélyt (egy ekkora súlyú épület veszélyt jelentett volna a tér alatt húzódó metróállomásokra és csatornákra). 2001-ben az Unirii és Nerva Traian sugárutak kereszteződésénél levő telket jelölték ki (ezt az egyház visszautasította), 2003-ban pedig az I. Károly parkot (itt a lakosság tiltakozása akadályozta meg az építést). 2005-ben kormányrendelettel bocsátották az egyház rendelkezésére a parlamenthez tartozó, annak épülete mögötti telket, ahol 2007-ben helyezték el az alapkövet, az építkezés pedig 2010 végén kezdődött meg.[6]

A székesegyházat 2018. november 25-én szentelte fel Bartholomaiosz (Bertalan) konstantinápolyi pátriárka és Dániel román pátriárka(wd). Ugyan a székesegyház eddigre csak 95%-ban készült el, az átadást Nagy-Románia(wd) létrejöttének centenáriumára, a gyulafehérvári nagygyűlés 100. évfordulójára időzítették.[7]

A költségek az átadásig mintegy 110 millió euróra rúgtak; ennek 25%-a adományokból, a többi állami és önkormányzati támogatásból származott.[8]

Leírása

[szerkesztés]

A 11 hektáros telken épült katedrális bruttó alapterülete 13 668,5 m2, hossza 126,1 méter, szélessége 67,7 m, magassága 120 m (keresztek nélkül).[7]

Kritikák

[szerkesztés]

A leggyakoribb kritika a monumentális épületegyüttesre költött pénzt érinti, megjegyezvén, hogy ennyiből iskolákat és kórházakat lehetett volna építeni, esetleg történelmi jelentőségű műemlék-templomokat felújítani. A katedrálist támogatók ezekre általában azt válaszolják, hogy a székesegyház kiemelt fontosságú a keresztények számára, a román nemzeti egység szimbóluma, és az oktatást, gyógyítást nemcsak iskolákban és kórházakban, hanem a templomban is végzik.[9] A beleáldozott 110 millió pedig viszonylag nem sok, tekintve hogy például egy kilométernyi autópálya építése 18–20 millió euróba kerül.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hramul Catedralei Mântuirii Neamului. basilica.ro, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  2. Eminescu pe rețelele de socializare. Pro TV, 2014. január 15. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  3. a b Propaganda BOR: Eminescu și-a dorit Catedrala Mântuirii Neamului. Adevărul, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  4. Un proiect care transcende Centenarul: Catedrala. Adevărul, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  5. a b Biserica suntem noi, iar Marea Catedrală este a întregului popor român. România Liberă, 2018. november 23. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  6. a b Sfințirea Catedralei Naționale. Wall-Street.ro, 2018. november 24. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  7. a b Catedrala Mântuirii Neamului va fi sfințită duminică. Hotnews, 2018. november 22. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  8. Vasárnap szentelik fel Románia legnagyobb ortodox székesegyházát. Magyar Kurír, 2018. november 23. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  9. Román akadémiai elnök: Akik katedrális helyett kórházakat akarnak, nem keresztények!. Főtér, 2018. november 7. (Hozzáférés: 2018. december 3.)

További információk

[szerkesztés]