Naracs
| Naracs (Нарач) | |
 | |
| A Szent András-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Fehéroroszország |
| Irányítószám | 222395 |
| Körzethívószám | 1797 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2581 fő (2010) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 54° 56′ 05″, k. h. 26° 41′ 10″54.934722°N 26.686111°EKoordináták: é. sz. 54° 56′ 05″, k. h. 26° 41′ 10″54.934722°N 26.686111°E | |
| Naracs weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Naracs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Naracs (Нарач, oroszul Нарочь) üdülőtelepülés (kurortnij poszelok) Fehéroroszország Minszki területének Mjadzeli járásában, a Naracs-tó nyugati partján, Mjadzeltől 18 km-re nyugatra. 2005-ben 3,4 ezer lakosa volt. Az azonos nevű falu a településtől 3 km-re északnyugatra fekszik, de közigazgatásilag nem tartozik hozzá. A P28-as út köti össze Mjadzellel és a Polack-Vilnius főúttal (7 km). 1964-ben kapta mai nevét, azelőtt a Kabilnyik (Kobilnyik) nevet viselte.
Történelem
[szerkesztés]Első írásos említése 1434-ből származik. 1916 márciusában az első világháború egyik fontos hadművelete zajlott itt le, erre emlékeztet ma is a német katonatemető. 1919-1939 között Lengyelországhoz tartozott. A német megszállás idején (1941-1944) jelentős partizántevékenység folyt itt. Az 1950-es években indult fejlődésnek az idegenforgalom. A Naracsi-tó nyugati erdős öblében, melyet a Nanoszi-félsziget határol le, üdülők sora épült. 1964-ben a tóparti üdülőterületet üdülőtelepüléssé nyilvánították és egyben a falu nevét is megváltoztatták.
Nevezetességek
[szerkesztés]A település értékes építészeti értéke a 20. század elején neogótikus stílusban épült Szent András-templom. A hozzá tartozó fa harangláb eredetileg a 18. századból származik. A Szent Ilja-templom az 1860-as években épült. Meg kell még említeni a vándorkövekből épült régi hombárépületet, valamint a régi zsidó és német temetőket.
