Központi Vásárcsarnok
Központi Vásárcsarnok | |
I. számú vásárcsarnok | |
A vásárcsarnok a Vámház körút felől | |
Település | Budapest IX. kerülete |
Cím | 1093 Budapest, Vámház körút 1–3. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1897 |
Rekonstrukciók évei | 1994 |
Építési stílus | szecessziós építészet |
Tervező | Pecz Samu |
Építész(ek) | Pecz Samu |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | vásárcsarnok |
Alapadatok | |
Alapterület | 11 532 m² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 32″47.486690°N 19.058800°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 32″47.486690°N 19.058800°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Központi Vásárcsarnok témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapesten, a Ferencvárosban található.
Fekvése
[szerkesztés]A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a Fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik legforgalmasabb piactere, két városrész, a Belváros és a Ferencváros határán.
Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt, és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal. Utóbbit később (egészen napjainkig) szemétszállításra használták. A Duna felőli, rácsos bejárati kapuján keresztül a 4-es metró megállójához kapcsolódóan, a 2-es villamos vágányainak lesüllyesztéséig jól látszott a vásárcsarnok felé vezető hosszú folyosó.
1965-ig vasúti kapcsolata volt a Budapest-Dunapart teherpályaudvarral.[1]
A beruházás
[szerkesztés]A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, az 1873-ban létrejött Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik, aki 1896-os nyugdíjba vonulását követően a komplexum átadásán már civil polgárként vett részt.
Az épület
[szerkesztés]Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1897-ben.
A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. egy hektár. Óriási acél tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement. 1992–1994 között újították fel. 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.[2] 2013-ban a CNN Travel Európa legjobb piacának nevezte.[3] A turisták körében kedveltebb kiskereskedelmi létesítmény a kezdetek óta fővárosi tulajdon és a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Piacokat, Üzletközpontokat és Vásárcsarnokokat Üzemeltető Kft. (2021 előtt: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága) kezelésében áll.
Galéria
[szerkesztés]-
A Vásárcsarnok régen
-
A Vásárcsarnok 2016-ban
-
A csarnok felülnézetből
-
Homlokzati dísz
-
Homlokzat
-
Főbejárat
-
A Vásárcsarnok belső nézete az emeleti szintről
-
Székely Napok a Nagycsarnokban - 2014
-
Kora reggel
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fejes Balázs - A MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara (villamosok.hu, 2017)
- ↑ Prix d'Excellence Winners 1999 (angol nyelven). fiabci.com. [2005. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
- ↑ 5 great city markets in Europe (angol nyelven). Cable News Network. Turner Broadcasting System, Inc. (cnn.com). (Hozzáférés: 2016. április 1.)
Források
[szerkesztés]- Pecz Samuról.
- A vásárcsarnok intézménye
- A Vásárcsarnok a Műemlékem.hu-n
- Vásárcsarnokok a (székes)fővárosban
- Piacolás
- Vásárcsarnok – minőségét korlátlan ideig megőrzi. Ernst Múzeum, 2005. november 30 – 2006. január 1.; szerk. Allan Siegel, Uhl Gabriella; Ernst Múzeum, Budapest, 2005
- Nagy Gergely: A Budapesti Központi Vásárcsarnok; Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, Veszprém–Budapest, 2014