Ugrás a tartalomhoz

Nagy selymesfutrinka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nagy selymes futrinka szócikkből átirányítva)
Nagy selymesfutrinka
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Család: Futrinkafélék (Carabidae)
Nem: Pseudophonus
Faj: P. pubescens
Tudományos név
Pseudophonus pubescens
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy selymesfutrinka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy selymesfutrinka témájú kategóriát.

A nagy selymesfutrinka (Pseudophonus pubescens), a bogarak rendjébe, azon belül a futrinkafélék családjába tartozó Magyarországon is honos bogárfaj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az egész földön elterjedt, de a legtöbb egyed az északi és a déli mérsékelt övezetben él. A magashegységek kivételével szinte mindenhol megtalálható és közeli rokona a mezei homokfutrinka mellett, még homokos vidéken is előfordul. Este besötétedés után rajzik ki búvóhelyéről. Szeret a fényre repülni, ezért nyitott ablakokon gyakran berepülhet a kivilágított szobákba. A futrinka-félék között nappali életre áttért fajok is találhatók, ilyenek például a Cicendela nemhez tartozók.

Megjelenése

[szerkesztés]

A mérete 14-16 milliméter közötti, de előfordulhatnak ennél nagyobb példányai is. Négy ízű állkapcsi tapogatói vannak a gyorsmozgású, hosszú és karcsú lábakkal bíró rovaroknak. Szárnyfedőit finom rövid szőrzet borítja, ezért "selymes". Korábbi feljegyzések kerti növényeken okozott kártevéséről is beszámolnak.

Életmódja

[szerkesztés]

Többnyire más rovarokat, hernyókat és bábokat zsákmányol. Az erős, csúcsuk felé kampósan hajlott felső állkapcsuk rabló életmódra utal, azonban dögök elfogyasztására is kiválóan alkalmas és fogyaszthat növényi rostokat is. A futrinka félék között, van olyan faj is, amelyek beérik kizárólag növényi táplálékkal, mint például a gabonafélék kártevőjeként ismert gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides (Goeze) ).

Források

[szerkesztés]
  • Dr. Endrődi, Sebő. Bogarak (magyar nyelven). Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (1978). ISBN 963-11-1386-8 

További információk

[szerkesztés]