Ugrás a tartalomhoz

N’ko írás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(N’Ko írás szócikkből átirányítva)
N’ko írás
Típusábécé
Nyelvekn'ko, mandingó, maninka bambara, dioula nyelv
AlkotóSolomana Kante
Időszak1949 -
ISO 15924Nkoo
A Wikimédia Commons tartalmaz N’ko írás témájú médiaállományokat.

Az n’ko (n’ko: ߒߞߏ) írást Solomana Kante dolgozta ki 1949-ben a nyugat-afrikai mande nyelvek modern írásrendszereként.

Az n'ko kifejezést, amely az összes mande nyelven azt jelenti, hogy mondom, nem csak az írásra, de a hivatalos mande nyelvre is használják.

Az írás néhány hasonlóságot mutat az arab írással: mindkét írásrendszerben jobbról balra írnak, és a betűk a tövüknél összekapcsolódnak. Az arabtól eltérően viszont a hangsúlyt és a magánhangzókat is kötelező jelölni. Az n'ko hangokat mellékjelekkel jelölik, hasonlóan az arab nyelv egyes magánhangzóinak jelöléséhez.

Történelem

[szerkesztés]

Kante azért hozta létre az n'ko-t, mert tévhit volt, hogy nem létezik őshonos afrikai írásrendszer, valamint azért, hogy a mande nyelvek írására jobb módot biztosítson, mivel évszázadokon át túlnyomórészt adzsami arab ("idegen arab") írással írták őket, amely nem volt tökéletesen alkalmas a mande nyelvekben és sok nyugat-afrikai nyelvben megtalálható hangok írására. Kante az írásrendszert az elefántcsontparti Bingerville-ben találta ki, majd később szülőföldjén, a guineai Kankanban terjesztette.

Az új írást számos oktatási könyvben kezdték használni, amikor az írásmódot 1949. április 14-én (a n'ko ábécé napja) véglegesítették. Kante vallási, tudományos és filozófiai műveket is átírt, sőt még egy szótárat is elkészített. Ezeket az anyagokat ajándékba adták Nyugat-Afrika más mandé nyelvű részeibe. Az első, kifejezetten ezzel az írásrendszerrel használható írógépet Kelet-Európából kapták még akkor, amikor Guinea az 1950-es években kapcsolatban állt a Szovjetunióval.

Az írás bevezetése egy mozgalomhoz vezetett, amely az n'ko írásbeliséget népszerűsítette a mande nyelvet beszélők körében mind az anglofón, mind a frankofón Nyugat-Afrikában. A n'ko írásbeliség nagyban hozzájárult a guineai maninka kulturális identitás kialakulásához, és Nyugat-Afrika más részein is erősítette a mande identitást.

Jelenlegi használat

[szerkesztés]

2005-ben főleg Guineában és Elefántcsontparton használták (maninka és dioula nyelvűek), és aktív felhasználói közösség volt Maliban (a bambara nyelvet beszélők körében). A kiadványok között szerepel a Korán fordítása, számos tankönyv, például fizika és földrajz témakörökben, költői és filozófiai művek, a hagyományos orvoslás leírásai, egy szótár és több helyi újság. Bár a n'ko nyelvet többnyire informálisan, az írásrendszert támogató egyesületeken keresztül tanítják, a közelmúltban a felső-guineai magán általános iskolákban a formális oktatásba is bevezették. A nyugat-afrikai írások közül a legsikeresebbnek minősítették.

Az n'ko irodalom általában egy kangbe (szó szerint "tiszta nyelv") elnevezésű irodalmi nyelvet használ, amelyet a mande nyelvek közötti lehetséges közvetítőnyelvnek tekintenek. Például bamana nyelven a 'név' szó tɔgɔ, maninka nyelven pedig tɔɔ. A n'ko írással csak egy írott szó van a "névre", de az egyének a saját nyelvükön olvassák és ejtik a szót. Ez az irodalmi nyelvezet tehát olyan formának tekinthető, amely a főbb mande nyelvek elemeit keveri, amelyek kölcsönösen érthetőek, de nagyon erős a maninka hatás.

Solomana Kanté sírja. A francia felirat fordítása: "A n'ko ábécé feltalálója".
Használata WhatsApp-on.

Az n'ko-t dokumentáltan használják a Benin és Délnyugat-Nigéria joruba és fon nyelveken a hagyományos vallási kiadványokban, további mellékjelekkel kiegészítve.

Hangsúlyok jelölése

[szerkesztés]

Az írásrendszer 7 diakritikus jelet használ a hangmagasság és a magánhangzó hosszának jelölésére. Az egyszerű magánhangzókkal együtt a n'ko négy hangnemet különböztet meg: magas, mély, emelkedő és ereszkedő; a magánhangzókat kétféle módon ejthetik: hosszú és rövid. A jelöletlen jelek rövid, ereszkedő magánhangzókat jelölnek.

Nem anyanyelvi hangok és betűk

[szerkesztés]

A n'ko írással le lehet jegyezni olyan hangokat is, amelyek nem szerepelnek a mande nyelvekben. Ilyenkor a betűket mellékjelekkel módosítják. Ezeket a betűket az átírt nevekben és kölcsönszavakban használják.

Karakterkészlet

[szerkesztés]

Magánhangzók

[szerkesztés]
A Gbakurunen n'ko szimbólum egy nagyobb szövegrész végét jelzi. Három követ ábrázol, amelyek egy főzőedényt tartanak a tűz fölött.
ɔ o u ɛ i e a

Mássalhangzók

[szerkesztés]
ra da cha ja ta pa ba
ma la ka fa gba sa rra
n'   ya wa ha na nya
 

Számok

[szerkesztés]
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Források

[szerkesztés]

N'ko írás az omniglot-on (angol nyelven).

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a N'Ko script című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.