Ugrás a tartalomhoz

Vöröstejű kígyógomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mycena sanguinolenta szócikkből átirányítva)
Vöröstejű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena sanguinolenta
(Alb. & Schwein.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstejű kígyógomba témájú médiaállományokat és Vöröstejű kígyógomba témájú kategóriát.

A vöröstejű kígyógomba (Mycena sanguinolenta) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, főleg fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A vöröstejű kígyógomba kalapja 0,5-1,8 cm széles; alakja fiatalon kúpos, domború vagy harangszerű, idősen laposan, néha felkanyarodó szélekkel kiterül. Felszíne fiatalon hamvas, később csupasz. Széle áttetszően barázdált. Színe változatos; halványbarna, szürkésbarna, a közepén sötét vörösbarna.

Húsa vékony, nem túl törékeny; színe halványvöröses. Sérülésre vöröses tejnedvet választ ki. Szaga és íze nem jellegzetes.

Közepesen ritkás állású 13-17 lemeze keskenyen a tönkhöz nőtt vagy kis foggal lefutó. Színük fehéres vagy szürkés, élük vörösbarna vagy borvörös.

Tönkje 2-6 cm magas és 0,1-0,15 cm vastag. Alakja karcsú, egyenes vagy hajlott, üreges, törékeny. Felszíne fiatalon hamvas, később a csúcsán finoman szőrözött, lejjebb sima. Színe bézsbarna vagy barna, borvörös árnyalattal. Tövét fehér micélium borítja.

Spórapora fehér. Spórája gyümölcsmag alakú, sima, amiloid, mérete 8-10 x 4-6 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A lombos fákon élő vérző kígyógomba hasonlít hozzá.

A vöröstejű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

harang alakú

vagy kúpos

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Fenyvesekben, ritkábban bükkösökben fordul elő, általában nyirkos, mohás élőhelyeken; a korhadó növényi törmeléket, tűleveleket bontja. Ősszel terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]