Most (Csehország)
Most | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Ústí nad Labem-i | ||
Járás | Mosti | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Marek Hrvol | ||
Irányítószám | 434 01 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 63 882 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 233 m | ||
Terület | 86,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Most weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Most témájú médiaállományokat. | |||
Most (ejtsd: moszt, németül Brüx) város Csehország Ústí nad Labem-i kerületének Mosti járásában. Lakosainak száma 67 189 fő (2009. június).
Neve
[szerkesztés]A szláv „most” szó jelentése „híd”. A város arról a hídrendszerről kapta a nevét, amelyet a területen lévő mocsárra építettek, hogy megkönnyítsék az áthaladást. A település német neve Brüx, mely a "Brücke", azaz "híd" szóból ered. Más forrás szerint a névadó híd egy mindössze két lépés széles fából készült híd volt, mely az ószláv favár kapujához vezetett.[2]
Fekvése
[szerkesztés]A város a Cseh-medence északnyugati szélén, az Érchegységtől keletre található a Bílina folyó jobb partján. Északról és nyugatról külszíni bányák határolják.
Története
[szerkesztés]A város mellett található Hněvín várát már 1040-ben említi a Chronica Boemorum. A vár alatti mocsaras vidéken vezetett keresztül a Prága és Freiburg közötti kereskedelmi útvonal. Később a Hrabišic család épített itt erődítményt a karavánok védelmére. A város folyamatosan fejlődött ez idő alatt. A 13. században új kővárat építettek, ami a térség központja lett (korábban Bílina városa birtokolta ezt a címet).
A harmincéves háborúban svéd katonák foglalták el a várost. A háború után Most sokat veszített gazdasági és politikai befolyásából.
Az utóbbi századokban a városban többször is tűzvész pusztított, emiatt a városban műemlékek szinte nem is maradtak fenn.
1857-ben a városnak mindössze ötezer lakosa volt. Az iparosítás hatására azonban 1890-re már több, mint 21 ezren laktak a városban, az első világháború kitörése előtt a népesség már a 26 ezret is meghaladta. Az új évszázaddal beköszönt technológiai újítások Mostot is elérték, 1902-ben a város elektromos közvilágítást kapott.[3]
1908-ban új laktanyát építettek a város mellett, 1911-ben új színház, 1913-ban pedig német gimnázium épült.
A 20. század első fele végleg megpecsételte a város sorsát. A település alatt szenet találtak, emiatt az egész várost lerombolták. A lakók kárpótlására új várost építettek a korábbitól néhány kilométerre, és mindenkit átköltöztettek. A korábbi épületek közül egyedül a templomot mentették meg, speciális eszközökkel síneken vontatták arrébb 841 méterrel.
A jelenleg tervezett tizenharmadik pusztítás végleges [Az első 12 pusztítást tűzvész okozta], ezután az Óváros már nem fog felépülni. Most városa talajában ugyanis, 17 méterrel a földfelszín alatt, százmillió tonna barnaszén „pihen”. Hogy kibányászhassák, évek óta bontják a 16000 lakosú óvárost, viszont nem messze tőle egy 85000 lakosra méretezett Újvárost építenek föl. Az óváros belsejének utolsó „szereplése” 1975-ben volt, egy felszabadulási filmet forgattak még benne.
A város költözése
[szerkesztés]A Most alatt talált szén miatt a felszínt teljesen szabaddá kellett tenni. Az 1964-ben kezdődött folyamat során egy teljesen új várost építettek fel néhány kilométerre a korábbi központtól. A bontási munkálatok során olyan épületeket is leromboltak, melyeknek történelmi jelentőségük volt. Ilyen épület volt egy 15. századi sörfőzde, vagy az Alexander Graf által tervezett színház. A korábbi történelmi épületek helyett a szocializmusra jellemző panelházak és közintézmények épültek. Csupán néhány korábbi külvárosi épület maradt meg.
A többi régi templom, kolostor, középület műemlékeit is megmentették, ezeket a városi múzeumban állították ki.
A templom megmentése
[szerkesztés]A város összes épületét lerombolták, de a Szűz Mária Mennybemenetele-templomot annak kulturális értéke miatt meg akarták menteni. A cseh késő gótika egyik legkiválóbb alkotása a korábbi Óváros főterén állt. 1517–32 között építették, korabeli reneszánsz és barokk képzőművészeti alkotásokkal.
Több terv közül végül a templom „elszállítását” választották. A munkálatok során a 71 méter magas tornyot lebontották, és az új város mellett újra felépítették. A templom többi része köré egy betongyűrűt építettek, a szerkezetet acéllal erősítették meg. Így akarták az újonnan felépített torony mellé tolni. A vontatás előkészítése hét évig tartott: a vontatási útvonalon álló épületeket is el kellett bontani, valamint a külszíni fejtés miatt az úton lévő mélyebb területeket is fel kellett tölteni.
A síneket a templom alá építették, és a Škoda gyár által gyártott speciális vasúti emelőkocsikat helyezték a statikailag fontos pontokra. Összesen 53 db ilyen gépet használtak fel. 1975 őszén, szeptember 30 és október 27 között, 28 nap alatt vontatták a templomot az új helyére. A vontatás sebessége mindössze 1-3 centiméter volt percenként. Miután a helyére került az épület, megkezdődött a felújítás, ami 1988-ig tartott.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 6308 | 27 292 | 51 727 | 26 516 | 60 562 | 68 263 | 66 768 | 66 186 | 62 866 | 63 882 |
1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Városrészek
[szerkesztés]Nyolc városrész vagy falu alkotja: Most, Starý Most, Čepirohy, Komořany, Rudolice, Souš, Velebudice és Vtelno.
Gazdaság
[szerkesztés]A közelében található az Unipetrol cég litvínovi olajfinomítója.
Közlekedés
[szerkesztés]
A település kiterjedt villamos- és buszhálózattal rendelkezik. A villamos a szomszédos Litvínov településre is közlekedik, összesen 4 járatot tart fenn a helyi közlekedési vállalat. Emellett 29 autóbuszvonal (17 Most területén, 12 Litvínov területén) is az utazók rendelkezésére áll.[4]
Vasútállomását érinti a Most–Rakovník, az Ústí nad Labem–Chomutov-, és a Most–Moldava-vasútvonal.
Repülőtere is van.
Látnivalók
[szerkesztés]
A településen több szórakozóhely és látványosság áll a lakosság és a turisták rendelkezésére:
- Autóverseny-pálya
- Lóverseny-pálya
- Élményfürdő
- Planetárium
- Kilátótorony (mely a 411 méter magas Várhegyen áll)
- Szűz Mária Mennybemenetele-templom
- Hněvín vára
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Meppel, Hollandia
Marienberg, Németország
Ptolemaida, Görögország
Gävle, Svédország
Kortrijk, Belgium
Thunder Bay, Kanada
Jekatyerinburg, Oroszország
Ulánbátor, Mongólia
São Paulo, Brazília
Lahti, Finnország
Bukarest, Románia
Velence, Olaszország
Shanghai, Kína
Oszaka, Japán
Buenos Aires, Argentína
Brisbane, Ausztrália
Kulon Progo, Indonézia
Tervezett partnervárosi lehetőségek:
Érdekességek
[szerkesztés]- A Kórház a város szélén című csehszlovák tévésorozat jeleneteit a mosti kórházban vették fel, bár a film története egy kitalált csehszlovák (1993-tól ismét cseh) kisvárosban, Borban játszódik.
- 2018-ban a Cseh Televízió nagy sikerű vígjátéksorozatot forgatott „Most!” címmel. Ezt adaptálta 2022-ben az RTL magyar körülmények közé A Nagy Fehér Főnök címmel.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Most című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Church of the Assumption of the Virgin Mary (Most) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ Csehszlovákia - Útikönyvek. Panoráma Kiadó. 1976.
- ↑ PhDr. Libuše Pokorná: Kniha o Mostecku (Dialog, Prága, 2000) ISBN 8085843803
- ↑ www.dpmost.cz
Források
[szerkesztés]- PhDr. Libuše Pokorná: Kniha o Mostecku (Dialog, Prága, 2000) ISBN 80 85843 80 3